A '90-es években a kárpátaljai magyarlakta települések túlnyomó többsége visszakapta történelmi nevét. Szükséges-e, hogy a kisebbségek által lakott községek történelmi neve nemzetiségi nyelven is fel legyen tüntetve. Van-e arra mód, lehetőség, egyáltalán akarat, hogy azon falvak is visszakapják helységnevüket, akiknek eddig ezt nem engedélyezték?

Jevcsák Judit, a megyei nemzetiségi osztály vezetője:

– Fontosnak tartom, hogy a kisebbségi törvénynek megfelelően, ahol a nemzetiség aránya eléri a húsz százalékot, a helységnévtáblán a település neve anyanyelven is ki legyen írva. A felirat ukránul és az adott kisebbség nyelvén azonos betűméretben kell hogy elkészüljön.

– A magyar nyelvű átirat számos helyen mégis furán néz ki.

– A Hungarológiai Központban dolgozták ki a helységnevek magyar írásmódját. Az önkormányzatok feladata lenne, hogy ez alapján elkészítsék a helyes feliratot és a közútkezelő vállalatnál megrendeljék a táblákat. Különben minden olyan településünk visszakapta a történelmi nevét, melynek önkormányzata azt kérelmezte. Jelenleg egyetlen ilyen kérelem sincs elbírálás alatt.

Illyés István, Tiszapéterfalva polgármestere:

– Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyarlakta települések történelmi neve fel legyen tüntetve. Sommásan fogalmazva: ha hagyjuk a falunevet elveszni, előbb-utóbb mi is elveszünk.

– A táblák latin feliratai magyar szemszögből sok kívánnivalót hagynak maguk után.

– Az illetékesek egy szabvány szerint járnak el, de véleményem szerint a kisebbségek nyelvén is szerepelnie kell a feliratnak. Ukránul, magyarul és latin betűkkel egyaránt. Ez volna a helyes, mert a latin megnevezés sok esetben nem felel meg a történelmi névnek. Az emberek is megnyugodnának, ugyanis sokan fordultak már hozzám ezzel a problémával. Nekik is elmondtam: ez nem az önkormányzat kompetenciája, az illetékeseknek viszont illene elgondolkodni rajta.

B. Cs. – T. V.