2007. október 13., szombat Országos közéleti lap III. évfolyam, 160. (425.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum Főszerkesztő
Az ukrán lakosság a legelégedetlenebb

Ott jó, ahol nem vagyunk – tartja a népi bölcsesség. A szociológusoknak most számokkal is sikerült alátámasztaniuk a fentebbi mondást. Egy felmérésben arra kerestek választ, az egykori Szovjetunió melyik utódállamában élnek a legjobban az emberek, hol a legelégedettebbek.

Az eurázsiai elemző központ 2004 óta félévenként készít felmérést. A megkérdezetteknek ugyanazokra a kérdésekre kell válaszolniuk. Ezekből következtetni lehet az emberek szociális-gazdasági helyzetére, az aktuális problémákhoz, a hatalmi szervekhez való viszonyulására, az adott ország integrálódási lehetőségeire. A kérdőíveket Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, Kazahsztán, Örményország, Azerbajdzsán és Kirgízia lakosai töltötték ki.

Mint kiderült, leginkább a kazahok – a megkérdezettek 73 százaléka – elégedettek életkörülményeikkel. E tekintetben 65 százalékkal a kirgizek és a fehéroroszok kerültek a második helyre. Körülbelül egyformán gondolkodnak az örmények és az oroszok – 49 és 51 százalék. 41 százaléknyi boldog embert találtak Azerbajdzsánban. A maga 35 százalékával az ukrán lakosság bizonyult a legelégedetlenebbnek. Csak összehasonlításképpen: az Európai Unió tagországaiban ez a mutató átlagosan 81 százalék.

Ezek után már nem csoda, hogy mindössze az ukránok 7 százaléka tartja kielégítőnek családja anyagi helyzetét. E tekintetben a többi megkérdezett sem sokkal elégedettebb: az oroszok 10, a fehéroroszok 13, az örmények 19, az azerbajdzsánok 20, a kirgizek 21 százaléka tud megélni havi fizetéséből.

A gazdaság fejlődésének minősítésekor is hasonló eredmény született. A legnegatívabban Ukrajna lakossága nyilatkozott: 67 százalék ítélte rossznak szülőföldje helyzetét. Mindössze a válaszadók 2 százaléka mondta ennek ellenkezőjét. Kazahsztánban ennek pont a fordítottja igaz: a két százaléknyi pesszimistával szemben 45 százalék érzi úgy, hogy igenis jók a gazdasági mutatók. Azerbajdzsánban 14 százaléknyian elégedetlenek, viszont a lakosság 41 százaléka bizalmat szavaz a gazdasági mutatóknak. A többiek – Fehéroroszország 60, Oroszország 57, Kazahsztán 49, Kirgízia 45, Örményország 41 százalék – a feltett kérdés melletti rubrikába azt írták, közepes.

A jó, közepes és rossz válaszokat összesítve az elemzők felállítottak egy gazdasági optimizmust mutató grafikont, melyből az derül ki, hogy az egykori tagköztársaságok közül Kazahsztánban élnek a legderűlátóbb emberek, hisz 95 százalékuk jónak becsüli hazája gazdasági helyzetét, s 10 százalék híján mindenki elégedett anyagi helyzetével is. Őket a fehéroroszok, majd az oroszok követik a sorban. Ukrajna itt is a grafikon legalján foglal helyet.

A szociológusok vizsgálataiból kiderül, honfitársaink mindössze 17 százaléka bízik abban, hogy hamarosan jobban fog élni. 40 százaléka gondolja, hogy marad a jelenlegi szint. A borúlátók aránya 19 százalékra tehető.

Az is világossá vált, hogy míg a kazahok, oroszok, azerbajdzsánok körében igen nagy tekintélynek örvend az ország elnöke és a parlament, Ukrajnában csupán 7 százalék tartja meghatározónak ezek szerepét. Ez nyilvánvalóan az utóbbi idők politikai krízisének számlájára írható. Az ukrán nemzetnek nincsenek szellemi példaképei, pedig ezek nélkül lehetetlen az előbbre jutás. Bizalom nélkül ugyanis egyetlen komoly reformot sem lehet végrehajtani – állítják a szociológusok.

M. T.

Minden jog fenntartva © 2007 Kárpáti Igaz Szó