2007. augusztus 28., kedd Országos közéleti lap III. évfolyam, 132-133. (397-398.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum Főszerkesztő
Vendégünk: Arvo Valton

Az Ungvári Nemzeti Egyetemen szeptember 17-e és 19-e közt nemzetközi finnugorisztikai konferenciára és könyvbemutatóra kerül sor, s ezen részt vesznek a kárpátaljai és magyarországi szakembereken kívül a különböző finnugor nyelvterületeket reprezentáló nagy nevű kutatók, kijevi és moszkvai tudósok s úgyszintén írók. A díszvendég lesz itt Arvo Valton hírneves észt író, az ő munkássága kerül elemzésre ("Humanista világkép Arvo Valton műveiben"),és bemutatják ukrán nyelven megjelent könyvét ("Batykivszke szcsasztya", Ivan Petrovcij és Antonenko Miklós fordítása).

Arvo Valton (1935-ben született) hazájában és külföldön is egyike a legkedveltebb íróknak. Gyermekkorát szüleivel együtt szibériai száműzetésben töltötte, később mérnök lett. 1968 óta szabadfoglalkozású író. 1990–92 között az írószövetség alelnöke, 1992–94-ig országgyűlési képviselő volt. 1996 óta a Finnugor Írók Társaságának elnöke. Közel 50 könyv szerzője, elsősorban novellaíróként vált ismertté, de ír regényt, filmforgatókönyvet, aforizmát, miniatúrát stb. Az utóbbi években több verseskötete látott napvilágot. Csoóri Sándor, Rab Zsuzsa, Kányádi Sándor és mások verseinek fordítója. Írásai magyarul folyóiratokban, antológiákban, "A hurok" (1974), valamint a Végjáték (2005) című kötetben olvashatók.

Arvo Valton közelgő látogatása alkalmából magyar fordítás készült verseiből (Balla László) és aforizmáiból (Antonenko Miklós). Most ezekből mutatunk be néhányat olvasóinknak.

Mese

A rengeteg erdő mélyén rejtve

palotám és kutam ott van

itt találok nyugodt csendre

az élettől elfáradtan

jön az este és én bátran

átvágok a pusztaságon

erdőm szíve vár kitártan

mi lehet jobb a világon

megyek oda avart szántva

szomjan iszom harmat vizét

baj nem tör be palotámba

a pókháló lánca megvéd

raja röpköd gondolatnak

kút vizére ha ráhajlok

jól hallom én kopogtatnak

csakhogy mégsem nyitok ajtót

A lélek

Fölfedeztem egy földet,

s kijelentettem: az enyém.

hanem akkor betoppan

egy kétszáz éve halott férfi,

s szól: ő volt a korábbi fölfedező.

Ajánlom: béküljünk ki, a lelked legyen az én lakóm.

Ő ellenzi: lakjam én az ő lelkében.

Én ezt sem bánom.

Kérdem: milyen pénzzel fizetek majd az ő lelkének.

Az feleli: a valuta legyen a jóság és a gondoskodás.

Miért is ne?

Mától gondozom fölfedezett földemet –

gondolatban,

hogy annak a léleknek is kényelmes legyen ott a lebegés.

Így áruljuk...

A fivérem zenész

ott áll az ódon város terén

és Mozartot játszik.

A vonó a négy húrt járja

művészien.

A lába előtt a sapkája

Ha muzsikál, a fizetséget elvárja

És így áruljuk magunk mindnyájan

a különböző várostereken

előttünk sapka – s így vagyunk párja

A hajdan volt Mozartnak.

A vendég

Valaki kopogott

kinéztem a kémlelőnyíláson

valami szánalmas alak

talán kéreget kenyeret vagy pénzt pálinkára

benyitott

mit óhajt

azt felelte

én a te halhatatlanságod vagyok

eljöttem hogy párommá kérjelek

együtt öltözzünk díszbe

még jó párszor megtréfáljuk

ezt a tarka világot

dühbe gurultam

elhagyott a humorom

rákiáltottam

tudod mit takarodj

harapjad át a nyakát a saját halhatatlanságodnak

én a magaméval elbánok

egy kicsit játszottam a számítógépen

azután lefeküdtem

a látogató orra előtt becsaptam az ajtót

nem néztem ki a kémlelőnyíláson

lehet hogy még mindig ott guggol a lépcsőházban

Tarka lepke, oly szép vagy...

Tarka lepke, oly szép vagy

alig hiszem

színes-hímes szárnyadon

nagy pávaszem

a csápod meg antenna

világvevő

vedd hát minden virágom

győztes erő

hathassa át csapongásod

érzelmemet

megbűvölve-varázsolva

dédelgeted

Megfogjalak – gondolatban?

azt sem szabad

feszítse hát szabad iram

a szárnyadat

Aforizmák

Ha egy távoli csillagra nézel, emlékezz, hogy ő is téged figyel.

Ne függj attól, ami nem függ tőled.

Úgy beszélj az állattal, akár az emberrel, de kevesebb képmutatással.

Ne fordíts hátat a világnak, mert hátba támad.

Annyira hű volt a hatalomhoz, hogy nem vette észre a hatalomváltást.

Akkoriban közvéleménynek számított a hallgatás.

A népek oly sebesen közeledtek egymáshoz, hogy elkerülhetetlenné vált összeütközésük.

A kétnyelvűséggel egybekel a kétszínűség.

Ha ellenséged erősebb nálad, fogadd mint szükségszerűséget, s ne gondolj fölöslegesen arra, hogy ő az ellenséged.

Az ember eléggé toleráns lény: ritkán tiltakozik a kiváltságai ellen.

Ne fuss, ha nem vagy benne biztos, hogy üldöznek.

Aki megtagadja önmagát, megtagad másokat is.

A szabad ember mindent megtehet, amit megparancsolnak neki.

A halnak szerencséje volt, hogy épp a te horgodra akadt.

Paradox: ha túl szabadon lötyög nyelved a szádban, kiverik a fogadat is.

A kudarc hosszú magyarázatot igényel, a siker szó nélkül érthető.

Aki szégyent hozott a trónra, szégyent hozhat a bitófára is.

Ha barátot keresel, ellenségre akadhatsz. Ha ellenséget keresel, barátra sose találsz.

Minden jog fenntartva © 2006 Kárpáti Igaz Szó