A civil szerveződések hídként szolgálhatnának a határok között – hangzott el azon a konferencián, melyen az ukrán–magyar gazdasági együttműködés problémáit vitatták meg.

A záhonyi Logisztikai, Kereskedelmi és Üzleti Központ adott otthont a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (Pécs) és a Kiút Térségfejlesztési Egyesület által kezdeményezett nemzetközi eszmecserének. Jelen pillanatban az európai országok határ menti együttműködését vizsgálva a civil társadalom szereplői között legerőtlenebb a kapcsolat – mondta James Scott, a Berlini IRS intézet kutatója. Ezért is szükséges, hogy a schengeni határ közelségében új szomszédságpolitika jöjjön létre. Hozzátette, kutatják a hatékony együttműködés lehetőségeit a határon túli kapcsolatokban. Ehhez tisztázni kell, miként látják az EU-t és a szomszédságpolitikát az itt élők.

Dr. Szórádi Sándor, a Kiút Térségfejlesztési Egyesület elnöke előadásában kifejtette, hogy Ukrajna bizonytalan bel- és külpolitikai helyzete konfliktust teremtett Ukrajna és az EU kapcsolatában. Az elnök kitért arra is, hogy 2008-ban lejár a két fél közötti együttműködési szerződés. Jelenleg az álláspontok ellentétesek, ami tovább mélyíti a szakadékot. Ukrajna szeretné, hogy az új paktum tartalmazza a csatlakozás perspektíváját, míg az Unió szóba se hozza ezt a lehetőséget. Kiemelte a régi kereskedelmi utak újjáélesztésének fontosságát, hisz az orosz és a távol-keleti áruknak is lehetne kikötője Záhony.

" Hosszú távon kell megoldani a civil szervezetek szerepvállalását az együttműködésben" – emelte ki Ivan Usztics, a Határ Menti Együttműködések Fejlesztése Alapítvány elnöke. – A statisztikák arról árulkodnak, hogy a két ország közötti együttműködés magas szintű, ugyanakkor Kárpátaljának nagyobb hangsúlyt kellene fordítania a határ menti együttműködésre. Előretolt védőbástya helyett egy kis folyosó legyen megyénk, ebből nemcsak a vállalatok, hanem az itt élők is profitálhatnának. Az export és az import dinamikusan fejlődött a kereskedelemben az elmúlt időszakban, és a mostani mutatók alapján ígéretesnek mutatkozik a jövő is. Ennek bizonyítéka, hogy Magyarország első helyen áll Kárpátalja gazdasági kapcsolatai rangsorában.

– A program feladata az ukrán–magyar együttműködések vizsgálata, különös tekintettel a civil társadalom szerepére – mondta lapunknak Rákóczi András, a Kiút ügyvezetője.

A civil szerveződések hídként szolgálhatnának a határok között. A szakemberek szerint követendő példa, hogy a térségben már 18 település között létezik testvéri kapcsolat.

Lapunk kérdésére, hogy az ukrán–magyar együttműködés mit jelenthet a kárpátaljai ember számára, előnyt, jövedelmet lehet-e kovácsolni a kapcsolatokból, Kincs Gergely, a Négyhatár Vállalkozók Szövetségének irodavezetője elmondta: A nemzetközi kapcsolatoknak, a civil életben, az az elsődleges feladata, hogy működő összeköttetések, programok alakuljanak ki a szervezetek között. Lehet ez gazdasági, szociális vagy ifjúsági, amely tudást, illetve motivációt ad az emberek számára, amelynek eredményeképpen létrejöhet egy anyagi plusz. De elsősorban az emberek gondolkodásmódján, általános értékrendszerén próbálnak a rendezvények, programok javítani. Ezek mindig jó fórumok arra, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat, problémáinkat, keressük a közös megoldásokat, az együttműködés további lehetőségeit.

Szabó Sándor

(Záhony–Ungvár)