Kék sátrak, narancsszínű zászlók, transzparensek, tízezres tömegek. Újra benépesült a Majdan Kijevben. Tehát: ismét perforált a lappangó válság Ukrajnában.

Távol áll tőlem, hogy bagatellizáljam a kialakult helyzetet, de közéletünkre annyira jellemző volt egy hétfő éjszakai tv-vitaműsorban elhangzott kijelentés, hogy kénytelen vagyok feleleveníteni. Valahogy így hangzott: jobb helyeken éjszaka alszanak vagy szerelmeskednek, Ukrajnában megdöntik a fennálló hatalmat. Nos, ha palotaforradalomról még nem, de újabb hatalmi krízisről már bizton beszélhetünk.

Minden bizonnyal több tanulsággal szolgál a történtek vázlatos felelevenítése.

A hírügynökségek április másodikán este(!) repítették világgá a hírt: Viktor Juscsenko feloszlatta a parlamentet. "Az idő előtti választások kiírása elkerülhetetlen" – idézte a Korrespondent az államfő szavait. Az elnök azonmód a voksolás dátumát is kitűzte. E szerint az új parlamenti képviselőkre május 27-én szavazhatnak a polgárok.

Mi indította Juscsenkót e nem mindennapi lépésre?

A politikai szakértők szinte egybehangzóan arra az álláspontra helyezkednek, hogy az államelnököt az előremenekülés vezérelte. Mivel látta, hogy a Viktor Janukoviccsal folytatott hatalmi harcban az egyeztetések nem vezetnek célhoz, sőt az ellenzék pozíciói folyamatosan gyengülnek, s olyan parlamenti többség alakulhat ki, mely az ő létét is veszélyezteti, gyakorlatilag nem volt más választása.

Juscsenko döntését azzal támasztotta alá, hogy a kormánykoalíció megsértette az Alkotmányt. A parlament feloszlatásáról szóló 264. számú elnöki rendeletben az áll, hogy a koalíció kialakításakor durván megsértették az Alkotmány 83. cikkelyét. Az államfő szerint a koalíciót kizárólag frakciók alkothatják, s mivel azt a Julija Timosenko Blokkból és a Mi Ukrajnánkból "átcsábított" képviselőkkel töltötték fel, a parlamenti többség automatikusan elvesztette legitimitását.

Ez az elnök és híveinek álláspontja, melyet természetesen a másik oldal nem fogad el. Ez már másodikán este(!) kiderült. A Legfelső Tanács rendkívüli ülésén mind a 255 jelen lévő képviselő úgy döntött, hogy folytatják a munkát, mivel az államfő határozata alkotmányellenes(!). Az is felmerült, hogy az elnöki ukáz nem is lépett életbe, mivel azt nem publikálta egyik hivatalos közlöny sem. Ez utóbbira az volt a válasz, hogy a rendelet igenis hatályos, mivel megjelent az elnök hivatalos értesítőjében... A replika persze nem késett. Az ellenérdekeltek azt kifogásolták, hogy ez a lap mindössze 3000 példányban jelenik meg, s aligha tekinthető ilyen szempontból hivatalosnak.

Akárhogy is történt, mivel a rendeletet közzétették, ezáltal törvényerőre emelkedett.

Közben a Majdan "megkékült", majd narancsszínbe borult. Megjelentek a sátrak a Központi Választási Bizottság épülete előtt is.

A ráda pedig folytatta munkáját. Igaz, az ülés, melyen természetesen csak a koalíció képviselői vettek részt, aligha nevezhető szokványosnak. A miniszterelnök felszólalásában kijelentette: az elnöki rendelet ellenére a parlament az előre meghatározott rendben folytatja munkáját mindaddig, míg az Alkotmánybíróság nem mondja ki a feloszlatás törvényességét.

A tanácskozás bővelkedett a közjátékokban. Tarasz Csornovil például elnézést kért Leonyid Kucsmától. "Megkövetem önt, Leonyid Danyilovics, nem gondoltam, hogy olyan monstrumokat hozunk életre, mint Juscsenko és Timosenko" – mondta a képviselő, aki elnöksége idején hevesen bírálta Kucsmát.

A szocialisták, akik az elemzők szerint egy új választásokon aligha érnék el a parlamenti küszöböt, azt indítványozták, hogy fogalmazzanak meg bizalmatlansági indítványt, s így tegyék érvénytelenné Juscsenko további lépéseit. Ez ugyan nem történt meg, viszont a testület megtiltotta a kormánynak, hogy pénzt utaljon ki a választások lebonyolítására, s a Központi Választási Bizottságot a 2004-es összetételben erősítette meg.

A helyzet konszolidálása volt a cél a miniszterelnök és az államfő kedddi négyórás tárgyalásának. A tények bizonysága szerint az álláspontok nem közeledtek. A megbeszélés után Juscsenko kijelentette: a parlament feloszlatásáról hozott döntése végleges és megváltoztathatatlan.

Az európai politikai körök ukrán belügynek minősítik a történteket.

A megszólaló politikusok némelyike Juscsenkónak, másik része Janukovicsnak ad igazat. Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz duma alelnöke helyesli az ukrán államfő lépését. Konsztantyin Koszacsev, a duma külügyi bizottságának elnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy a ráda feloszlatása hiba, mivel arra az elnöknek nincs semmilyen jogalapja. Erre az álláspontra helyezkedett az Európai Parlament egyik elnökhelyettese is.

Mi várható egy előrehozott választás esetén?

A Korrespondent több közvélemény-kutató intézet adatait is közli. A Társadalmi Vélemény – Ukrajna szerint a Régiók Pártja a szavazatok 24,5 százalékát kapná. Julija Timosenko Blokkja 18,9, a Nasa Ukrajina 8,2, a kommunista párt 5,5, a szocialista párt 2,2 százalékra számíthat. Az Olekszandr Razumkov Kutatóintézet felmérése szerint a pártok támogatottsága a következő: Régiók – 18,6, BJUT – 15,4, NU – 7,3, kommunisták – 5,5, szocialisták – 3,3.

Mindkét intézet felmérése szerint a lakosság többsége (56,9, illetve 64,2 százalék) ellenzi az előrehozott választásokat, annak támogatói az egyharmadot sem érik el.

Horváth Sándor