Nem is olyan régen a végzős fiatalok örömittasan a "ballag már a vén diák" strófákat énekelték. Ma pedig gondterhelten ballagnak el egy-egy állásinterjúra, meghallgatásra azzal a reménnyel, hogy ezúttal sikerül munkát szerezniük. Sok fiatal megretten attól a bizonyos nagybetűs élettől, amelyben a munka a pénzszerzés becsületes eszköze.

Szinte mindenkin átfut az az érzés, gondolat, mikor kezébe kapja a szakmát jelentő papirost, szóljon az szakképzettségről vagy diplomáról, hogy: mit is fogok én kezdeni ezzel az életben? A biztosból a bizonytalanságba tett lépések a munkanélküliségtől való rettegés bénító hatású lehet. Helyes döntést tud-e hozni az illető a vállán ekkora teherrel, tudva azt, hogy a jövője, sorsa függ ettől? Meg lehet-e teremteni az egyensúlyt az önmegvalósítás és a munka világába való beilleszkedés között? A probléma nem új keletű. Ugyanis minden évben ontják magukból a pályakezdő fiatalokat a különböző szak- és főiskolák, egyetemek. Kárpátalján vajon mit mutat a munkaerőpiaci körkép, nőtt-e a munkanélküli pályakezdők száma az elmúlt két hónapban vagy sem?

Foltin Péter, az Ungvári Városi Foglalkoztatási Központ igazgatóhelyettese lapunknak elmondta:

– A múlt évben 5354 munkanélküliből 1956 nem töltötte be 28. életévét. Közülük 136-an középiskolai, 95-en szakiskolai, 80-an felsőfokú végzettségűek voltak. Az idei féléves adatok szerint 3017 álláskereső közel fele 35 év alatti volt. Ebből 64 fő középiskolát, 35 szakiskolát, 29 főiskolát vagy egyetemet végzett. Kárpátaljai viszonylatban az elmúlt fél évben 49 891 álláskeresőből 22 189 volt pályakezdő. A statisztikák még változhatnak, mivel a továbbtanuló fiatalok még nincsenek tisztában azzal, hogy felvételt nyertek-e valamilyen oktatási intézménybe. Valamint vannak olyan pályakezdő fiatalok, akik csak szeptemberben ocsúdnak fel, hogy munkát kellene keresniük.

– Kik fordulnak önökhöz, mi jelenti a legnagyobb problémát a pályakezdők elhelyezkedésében?

– A hozzánk forduló fiatalok 80% valamelyik felsőoktatási tanintézményben tanul levelezői tagozaton. Ezek általában nehezebben találnak állást, mivel még nincs végzettségük. Hátrányt jelent a főiskolát végzettek számára, hogy nincs gyakorlati jártasságuk. Jellemző, hogy egy pályakezdő és egy szakmai gyakorlattal rendelkező egyén közül a tapasztalattal rendelkezőt alkalmazzák a szakképzett fiatallal szemben, akinek "csak" papírja van. Sajnos így viszonyulnak a munkaadók a fiatalokhoz. A 2 év gyakorlat majd mindenhol elvárás. Valahol gondot jelent az is, hogy az ifjúság a média, illetve az Internet és a "valóság" kínálta mintákból sem azt látja, hogy tisztességes, megfeszített munkával lehet sok pénzt keresni, karriert befutni. Így a fiatalság nagy részének nincs ínyére a kétkezi munka. Az éremnek két oldala van: egyrészt magas kereslet van a "munkaerőre", másrészt a fiatalnak nehéz találni egy olyan állást, amely érdekes és tisztességesen meg van fizetve.

– Milyen segítséget tud nyújtani az állam a fiatalok elhelyezkedésében?

– A foglalkoztatási politika előirányoz bizonyos szociális garanciát. Azokat részesíti előnyben, akik az első munkahelyüket keresik. A törvény kötelezi a munkaadókat bizonyos létszámú fiatal alkalmazására. Az idén ez a megyeszékhelyen 30 álláslehetőséget jelent, de ez alatt fizikai munkát kell értenünk, nem pedig szellemit.

– Lehet-e a probléma gyökerét a tanintézményekben, illetve a szülőkben keresni?

– A középiskolák is szerepet játszanak a fiatalok további életében, ezért már az iskolapadban el kellene kezdeni a tizenévesek felkészítését a pályaválasztásra. Nem árt előre tisztázni, mivel szeretne foglalkozni, mihez érez vonzalmat a gyerek. A középiskola befejeztével sokan túl fiatalnak érzik magukat a munkavállaláshoz, és/vagy elképzelésük sincs arról, mivel szeretnének foglalkozni. Ebben szerepük van azon szülőknek is, akik nem érnek rá a gyereknevelésre, nem irányítják, inkább eltartják őt. Ezzel hozzájárulnak a felnövekvő generáció felelősségtudatának csökkenéséhez, illetve, szélsőséges esetben, ellustulásához is. Azzal is hibát követnek el, hogy megszabják, gyermekük milyen foglalkozást sajátítson el. Sok tanintézmény olyan szakembereket képez és bocsát ki, akikre nincs szükség a munkaerőpiacon.

– Mi lehet a megoldás a pályakezdők munkanélküliségére, elhelyezkedésére?

– Szükség mutatkozik ún. karrier irodák, valamint pályaorientációs hálózat létrehozására. Ezek kapocsként működhetnének az oktatási intézmények, illetve a munkaadók között. Ukrajnában még gyerekcipőben jár egy ilyesfajta hálózat kiépítése. A tanintézményeknek is igazodniuk kellene a munkaerőpiaci változásokhoz.

Felkerestük egyes tanintézmények vezetőit, mondják el ők, hogyan látják a problémát, és mi lehet a megoldás.

– Mi nem képezünk olyan szakembereket, akikre nincs igény, kereslet a munkaerőpiacon – nyilatkozta lapunknak Petro Havrilko, az Ungvári Vendéglátóipari és Kereskedelmi Technikum igazgatója. Az idén 210 végzősünk volt, akiknek a 93%-a már munkába is állt. A számok magukért beszélnek. Gombamód szaporodnak megyénkben a bevásárlóközpontok, ABC-k, ahol mindig is szükség lesz a megfelelő kereskedelmi végzettséggel rendelkező szakemberekre. Továbbá Kárpátalján ismét kibontakozóban van a turisztikai ágazat, ahol szintén igény mutatkozik a szakképzettek iránt a szállodákban és utazási irodákban. Az elhelyezkedésben mutatkozó kisebb-nagyobb problémák nem az alacsony képzettségnek tudhatók be, hanem a munkaadók állítják magas elvárások elé a pályakezdőket.

– Égető probléma ez nem csak megyénkben, hanem az egész országban – mondja Lubomir Belej, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektorhelyettese. Mi az egyetemen nem azért oktatunk, hogy munkánk legyen, hanem, hogy tudást, szakmát adjunk végzőseink kezébe, mellyel boldogulni tudnak. Idén nappali tagozaton 800, levelezőin 500 fiatal fejezte be sikeresen az egyetemet, s gyakorlatilag valamennyi elhelyezkedett. Ez annak köszönhető, hogy folyamatosan figyeljük a munkaerőpiac igényeit, hogy milyen szakmákra van igény, és ennek megfelelően szabjuk meg a szakokon a létszámot, képezzük a fiatalokat, illetve indítunk új szakokat. Így tavaly a földrajz, idén a fogorvosi szakot indítottuk, mivel erre van manapság kereslet. A közgazdaság szakon viszont csökkentettük a keretszámot. A tendenciák azt mutatják, hogy a nálunk végzettek többsége már az utolsó tanévben a szakmájában dolgozik a tanulás mellett.

– Ha az oktatási intézmények mindent megtesznek annak érdekében, hogy a fiatal elhelyezkedjen, mit tehet még a pályakezdő ennek érdekében?

– Komolyan kell venni az álláskeresést, a munkavállalásra való felkészülést. Érdemes látogatniuk az állásbörzéket, felkeresni a munkaügyi kirendeltségeket. Kiemelten fontos a tudatosság, az álláskeresés megtervezése, a saját preferenciák tisztázása. Ez a hozzáállás sokkal döntőbb az ő esetükben, mint más álláskeresőknél. Ezzel tudják valamelyest csökkenteni lépéshátrányukat.

Szabó Sándor