2006. augusztus 8., kedd Országos közéleti lap II. évfolyam, 119. (181.) szám
Hirdessen Ukrajna egyetlen országos magyar lapjában
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum Főszerkesztő
Tüzes volt a július
A bozóttűz csak látszólag veszélytelen

Kánikulai meleg és szárazság jellemezte a júliusi időjárást. Nem véletlenül rendeltek el tűzgyújtási tilalmat megyénk erdőiben. A száraz aljnövényzet és avar ugyanis akár egy szál égő gyufától, vagy egy eloltatlan cigarettavégtől pillanatok alatt lángra kap. S mert az erdő rendszerint tele van kirándulókkal, egy esetleges tűz nemcsak a fákat és az élővilágot fenyegetné, hanem emberi életeket is veszélybe sodorhat. A tűzoltók pedig nem biztos, hogy bárhová el tudnak jutni.

Mint azt Volodimir Bodak, a megyei katasztrófa-elhárítási főosztály helyettes vezetője mondja, júliusban a kirándulók óvatlansága, illetve a szándékos gyújtogatás miatt közel félszáz alkalommal kellett kivonulniuk a lángoló cserjésekhez, erdőkhöz. A bozóttűz látszólag veszélytelen. Csakhogy az elharapózó lángok könnyen teremthetnek életveszélyes helyzeteket.

Néhány napja egy ilyen "véletlenül" keletkezett bozóttűz miatt került veszélybe Ungvár vasúti pályaudvara. Szerencsére a tűzoltók idejében megfékezték a lángokat, így azok nem érték el az épületeket. De nem sokon múlott, hogy anyagi kár keletkezzen. A tűzben sem sérült meg senki. Maga az oltás azonban tetemes összeget emésztett fel.

A szakember elmondása szerint erdeinkben negyedik-ötödik fokozatú volt a tűzveszély egész július folyamán. A veszélyhelyzet majdnem elérte a legmagasabb, hatodik fokozatot. Utóbbinál már fokozottan jelentkezik az öngyulladás veszélye.

Minden turista, kiránduló mellé nem állíthatnak rendőrt, tűzoltót, vagy felvigyázót, mondja Volodimir Bodak. Ki-ki maga dönti el, hogyan viselkedik az erdőben, a réten, hol rak tüzet szalonnasütéshez. A bajt azonban csak körültekintő magatartással lehet megelőzni. Az erdőkben rendszerint feliratok figyelmeztetnek a tűzgyújtás veszélyeire. Ám ha nincs írásos figyelmeztetés, akkor is illik tudni, hogy hol szabad tüzet rakni. A lángokra pedig vigyázni kell, mert különben olyan bajok eshetnek meg, mint július 22-én a Krímen. Ott egy óvatlan tűzgyújtás következtében nemcsak egy erdőrész, hanem 30 hektárnyi gabonatábla is hamuvá égett.

Másik nagy probléma a tarlóégetés. Sokan a hátramaradt növényszárak megsemmisítését ily módon végzik. Azzal azonban nem számolnak, hogy a nagyfokú légszennyezés mellett a lángok a termőföld értékes felső rétegét is tönkreteszik, elpusztítva az értékes élőlényeket, mikroorganizmusokat. Ahhoz pedig, hogy a felperzselt talajréteg regenerálódjon, legalább 2-3 év szükséges.

A tűzoltóknak a szemétlerakatokkal is meggyűlt a bajuk. Az égő hulladékhegyek kisebb környezeti katasztrófával is felérő károkat képesek okozni. Vegyük mindjárt példaként az ungvári szeméttelepet, ahová naponta mintegy hatszáz köbméter hulladékot szállítanak ki. A telepen meglehetősen gyakoriak a tűzesetek, amiket öngyulladás is okozhat. A lángok nyomán pedig mérgező égéstermékekkel telítődik a környék levegője, életveszélyt jelentve a környéken lakók, illetve az ott-tartózkodók számára.

A tűzoltók nem tehetnek mást, mint a médiát használva szócsőnek, felhívják a közvélemény figyelmét a veszélyre. A bajt egy kis odafigyeléssel meg lehet előzni.

B. Cs.

Minden jog fenntartva © 2006 Kárpáti Igaz Szó