2006. augusztus 8., kedd Országos közéleti lap II. évfolyam, 119. (181.) szám
Hirdessen Ukrajna egyetlen országos magyar lapjában
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum Főszerkesztő
Kárpátalján nem terem jó dinnye!?
A szernyei Barta István szerint a termesztés mégis nyereséges

Mint az nemrég az egyik ukrán televíziócsatorna adásában elhangzott, a Munkácsi járásban csupán egyetlen termelő foglalkozik dinnyetermesztéssel. Barta István, az Anikó Farmergazdaság vezetője. A szernyei termelővel folytatott beszélgetésünk közben kiderült: bár a dinnyetermesztés nyereséges, ennek ellenére a járáson belül azzal mégsem foglalkozik senki. Igaz, ehhez a föld szeretete kevés, komoly anyagi befektetésre is szükség van.

– Harmadik éve termesztek dinnyét, az idén már négy hektáron, s a hónap folyamán beindul a szüret is – mondja Barta István. – Amint megkezdődik, fagyásig nincs megállás. Értékesíteni Szernyén kívül a munkácsi nagybani piacon szoktam. Még egyszer sem maradt nyakamon a termés.

– A piacon már régóta kapható dinnye, ön viszont még csak a szüretre készül. Nincs itt ellentmondás?

– A piacokon már megvásárolható dinnye mind palántázott, nem pedig magról vetett, s ezért hamarabb kezd teremni. Elképzelhető, hogy már kapható magról vetett is, de az nem Kárpátaljáról, hanem Herszon megyéből kerül ide. Az ország más részeiről rengeteget hoznak a megyébe. Nemrég én is vásároltam egy szeletnyit, meg is ettem, de még napok múltán is fájlaltam a gyomrom. Némi fanyar utóíze is volt, ami akár egy jelentős ammóniumnitrát-túladagolás "eredménye" is lehet. Ettől a szertől ugyanis nagyra nő a dinnye.

A tavalyi év közepes volt, mondja Barta István. A kárpátaljai termelőnek, így neki is még sokat kell a dinnye termesztését tanulnia, teszi hozzá.

Az idei év jóval kedvezőbbnek tűnik a tavalyinál. Eddig olcsó magokat használt. Amelyik mag olcsó, annak hosszú, 80–85 nap a tenyészideje. Az éven viszont a drágább mellett döntött, amely 65–70 nap alatt beérik. A Myladyből ezer szem 205 hrivnyába kerül, de a legjobb tulajdonságokkal rendelkezik. Majdnem 5 ezer hrivnyába került csak a vetőmag, hangsúlyozza.

Az idén majd két héttel később vetett, mint tavaly. Elhúzódott a tavasz... A növény viszont behozta a lemaradást. Jó idő volt, s most lényegében ugyanott tart, ahol a múlt évben, ám sokkal jobbak a kilátások.

– Úgy vélem, az elmondottakból is látható, hogy a dinnyetermesztés nagy befektetést igényel. És a vetőmag mellett még ott van az előkészület. A talajt még előző évben fel kell szántani, műtrágyázni és gyomirtózni. A múlt évben nem gyomirtóztam, s háromszor is át kellett kapálni a földet. Az idén gyomirtózás után már elég volt egyszer. S mivel eső nem volt, a gaz sem nőtt annyira.

– Ahogy említette, a múlt év közepes volt. De azért nyereséges?

– A dinnyetermesztés, ha sikerül, mindenféleképpen nyereséges. Nincs még egy olyan kultúra, amely annyi nyereséget hozna, mint a dinnye. Tudomásom szerint jelenleg a munkácsi piacon 1,50 hrivnya a kiskereskedelmi ár. A nagykereskedelmi 1,20–1,30 hrivnya. A múlt évben a piacon 1,30-ával adtam – remélem, az idén is módomban lesz ott árulni –, viszont a Szernyére jövő felvásárlóknak 20 tonnát 60 kopijkájával értékesítettem.

– Ha nyereséges, mások miért nem termesztik a járásban?

– A Munkácsi járásban valóban nem ismerek senkit, aki dinnye termesztésével foglalkozna. A "miért nem"-ben benne van a befektetés nagysága, s talán a megfelelő termőföld hiánya is. Pedig némi hagyománya azért van, például Szernyén úgy 50 éve a kolhozban termesztették. A dinnyeföldet a nagymamám testvére őrizte, s ekkor szerettem meg.

Ezenkívül, sajnos, olyan hiedelem is él az emberekben – ami nem igaz –, hogy Kárpátalján nem lehet jó dinnyét termeszteni. Ha megtudja a vevő, hogy a dinnye kárpátaljai, nem kell neki. Még valami. Tavaly részt vettem az ungvári őszi vásáron. Gondoltam, jót csinálok az embereknek, s a többi eladónál jóval olcsóbban, csupán 1 hrivnyáért kínáltam kilóját. Amikor az emberek meghallották az árat, ahelyett, hogy vásároltak volna belőle, gyanakodva fordultak el. Érthetetlen...

– Mi kell a dinnyetermesztéshez?

– Szaktudás feltétlenül. Egy magyarországi termelő azt tanácsolta, hogy nem szabad a termesztését elkapkodni, pontosabban nem ajánlatos azonnal belefogni a palántázásába. Mikor már elsajátítják a termesztés technológiáját, az atkák és más kártevők elleni védekezés módszereit – az idén én például Vermitexet használtam –, meg lehet próbálkozni a palántaneveléssel. Most ott tartok, hogy jövőre én is kipróbálom. Ha sikerül, egy hónappal korábban lesz dinnyém.

– Mivel foglalkozik még?

– Burgonya és kukorica termesztésével. Egy kevés búzát is vetettem, közepesnek mondható a termés. A kukoricának, és még a dinnyének is, jól jött az augusztus eleji esőzés. Az előbbi sok gazdánál "bedöglött", már a berkét hányta, csövezni kezdett. Már az eső sem segített rajta. A burgonya is szép termést hozott, 1,30–1,40-ért értékesítettem kilóját. A múlt évben viszont 70 kopijkáért kénytelenek voltunk odaadni, nem akartuk, hogy a nyakunkon maradjon.

Tóth Viktor

Minden jog fenntartva © 2006 Kárpáti Igaz Szó