Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kijelentéseiről elhíresült elnöke egy cseh lapban közölt interjújában jelezte: irigyli a cseheket, hogy elűzték országuk területéről a németeket, és ezért ma már nincs olyan problémájuk velük, mint a szlovákoknak a magyarokkal Szlovákiában.

 A Robert Fico vezette új szlovák kormánykoalíció egyik pártjának elnöke a konzervatív Lidové Novinyben megjelent beszélgetésben keményen bírálta a cseh pártokat és politikusokat, hogy "normális" pártnak tartják a Magyar Koalíció Pártját (MKP), amelynek állítólagos célja Szlovákia szövetségi állammá átalakítása, a trianoni szerződés és a Benes-dekrétumok átértékelése.

 Slota megjegyezte, hogy pártja nem a magyarok ellen van, hanem az MKP azon képviselői ellen harcol, akik kisebbségként elnyomják a többségi nemzetet, mégpedig annak saját területén. Amíg az MKP képviselői Szlovákiát nem tekintik hazájuknak, hanem Nagy-Magyarország részének, addig ő a párt betiltása mellett lesz. Az MKP által követelt politikai autonómiát Slota nagyon veszélyesnek tartja.

 Slota azt állította, hogy Dél-Szlovákiában a magyarok uralkodnak, és "a Szlovák Köztársaság felségterületén" elnyomják a szlovákokat, s ott szlovákul nem lehet senkivel szót érteni. Rámutatott: míg Komáromban Cirill és Metód szlovák hittérítők szobrát a Matica Slovenská székházának bejárata fölé tudták csak elhelyezni, addig Rozsnyóban "szobrot emeltek Kossuth Lajosnak, a szlovákok gyilkosának, aki aláírta Stúrék (szlovák nemzeti mozgalom a XIX. század közepén) halálos ítéletét, Kassán pedig Rákóczinak emeltek szobrot, aki nyolcvanezer szlovákot gyilkolt meg". Attilának, aki "egész Európában gyilkolt", Szlovákia-szerte vannak emlékművei.

Teljes autonómiát a Vajdaságnak

A tartomány nagyobb autonómiáját követelték a Második Vajdasági Konvenció résztvevői Újvidéken.

Több kis párt és civil szervezet közös nyilatkozatban fogalmazta meg, hogy a Vajdaságnak joga van autonóm politikai szubjektivitásra Szerbián belül, ami teljes igazságszolgáltatási, törvényhozási és végrehajtó hatalmat jelent, meg azt, hogy a tartomány polgárai önállóan dönthessenek Vajdaság alkotmányos helyzetéről – derül ki a Beta híréből. Az ilyen autonómia feljogosítaná a Vajdaságot arra is, hogy önállóan rendelkezzen saját vagyonával, természeti kincseivel és bevételeivel is.

"Vajdaságnak éppúgy joga van autonómiára, ahogyan Szerbiának, Montenegrónak, Szlovéniának, Horvátországnak, Bosznia-Hercegovinának és Macedóniának joga volt az államiságra" – áll a Vajdasági Párt (VP), a Vajdasági Románok Szövetsége, a Vajdasági Szociáldemokrata Párt, a Vajdasági Mozgalom, a Bánáti Párt, a Pancsovai Párt és néhány civil szervezet által elfogadott dokumentumban.

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV), a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ), a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV) és a Demokratikus Vajdaság (DV) már korábban jelezték, hogy nem vesznek részt a Második Vajdasági Konvención.