Mindenki tisztában van a parlagfű okozta kellemetlenségekkel. Évről évre nő azok száma, akik a július végétől szeptember elejéig terjedő időszakban – a parlagfű virágzása idején – könnyező szemmel és bedagadt orral átkozzák ezt a komoly allergiás reakciókat kiváltó gyomot, ám érdemi változás Kárpátalján mindeddig nem volt tapasztalható. A parlagfű jött, látott és győzött, az allergiával küzdők meg mentek. Jó esetben csak a sarki patikáig, de bizony olyan is előfordult már, hogy valamely nyíregyházi vagy debreceni kórházban kötött ki a növény virágporára túlzottan érzékeny egyén.

Ez ideig – jó helyi szokás szerint – legfeljebb csak határozatokat, rendeleteket meg néhány egyéb szép pecsétes papírt állított csatasorba a kárpátaljai növényvédelem és egészségügy az egyre jobban terjedő káros növény ellen, de most Ugocsában végre történik valami, ami talán más járásokban is követendő lesz. Július 24-én parlagfű-kommandó indul útjára a nagyszőlősi járásban, és ahol elhanyagolt szántót, parlagfűtől zöldellő árokpartot találnak, ott bizony büntetnek, mégpedig húsba és pénztárcába vágóan.

– A járási állami közigazgatás, a milícia, a növényvédelmi szakszolgálat és a növény-egészségügyi karantén-szolgálat munkatársaiból álló 10 fős csapat akár ezer hrivnyáig terjedő bírságokat is kiróhat azokra a földtulajdonosokra, akik nem tettek eleget az önkormányzatok felhívásának, és nem irtották ki földterületükön a parlagfüvet – hangsúlyozta Novák András, a járási növényvédelmi szolgálat vezetője. – Mivel 2-3 héten belül várható a növény tömeges virágzása, egyben a levegő pollen-koncentrációjának megemelkedése, nem tehettünk mást, minthogy egészen drasztikus módszerekhez nyúltunk. Járási hatáskörben igyekszünk megoldani ezt a kellemetlen kérdést. Országos védekezési stratégia ugyanis egyelőre nincs!

– Miért?

– Mert nincs rá pénz! Néhány évtizede több millió rubeljébe került az egykori Szovjetuniónak az amerikai szövőlepke elleni harc, ami legalább olyan komoly probléma volt, mint most a parlagfű, de idejében úrrá tudtunk lenni a vészen. Most viszont kisebb gondjuk is nagyobb a kijevi illetékeseknek a tüsszögő és könnyező honpolgárok egészségénél. Ennek ellenére a Nagyszőlősi járási költségvetéséből sikerült elkülöníteni 15 000 hrivnyát kimondottan a parlagfű elleni harcra. A parlagfű-kommandó csak azt szeretné elérni, hogy ezt a pénzt minél hatékonyabban használják fel az érintettek.

– Mindez hogyan történik?

– A járási növényegészségügyi szolgálat mintegy 500 hektárra elégséges gyomirtót vásárolt a pénzen, és a szereket eljuttatjuk a parlagfűvel leginkább fertőzött falvak önkormányzatának, amelyek kötelesek a közterületeken elvégezni a parlagfű irtását. Amennyiben fertőzött közterületet – parkot, utcaszéli árkot stb – találunk, büntetéshez folyamodunk. Nem számíthatnak másra azoknak a földterületeknek a gazdái sem – gondolok itt nemcsak a farmerek, hanem az erdészet és a vízgazdálkodási hivatal gondozásában lévő földekre is – amelyeken szabadon tenyészik a gyom.

Matúz István

A parlagfű (Ambrosia) a fészkesek családjának nemzetsége mintegy 35–40 egyéves vagy évelő, lágy szárú fajjal. Elterjedésének középpontja Észak-Amerika délnyugati része. Ezen a vidéken egyes fajainak kivonatát vagy olajait belső és külső fájdalmak ellen használták. Európában az utóbbi évtizedek alatt honosodott meg. Tévesen vadkendernek is nevezik. Egyéves, tőből terebélyesen elágazik, 60–100 cm magas. Levelei szárnyaltak, keskeny levélszeletekkel (néhányleveles állapotban a büdöskére hasonlít). Kis fészekvirágzatai a hajtáscsúcson fürtszerűen összetett virágzatban állnak. Gyomtársulásokban, parlagon hagyott szántókon gyorsan terjed, nehezen irtható. Nagy mennyiségben termelődő pollenje szénanáthát és más légúti allergiás betegséget okozhat.