"A magyarság érdekében az ördöggel is hajlandó vagyok cimborálni." "Egyetlen célom maradt, a kárpátaljai magyarok egységének újrateremtése." Ezek Fodó Sándor mostanság sokat idézett, emlegetett kifejezései. Tudom, a tanár úr, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alapító elnöke mindkettőt komolyan gondolta. Az elsőt néha gyakorolta is, a másodikért – amennyire lehetőségei engedték – megpróbált tenni.

Kár, nagy kár, hogy az elnök úr nem érhette meg a "béketárgyalásokat".

Talán vannak, akik emlékeznek arra, hogy az UMDSZ újjáalakulása óta folyamatosan szorgalmazza a mesterségesen (most hagyjuk, hogy ki, kik által és milyen módszerekkel) megosztott kárpátaljai magyar társadalom-politikai élet szereplőinek párbeszédét. Mindezek tudatában örvendetes az, amit a KMKSZ Választmányán Kovács Miklós kifejtett. A Kárpátalja c lapban ez olvasható: "Az UMDSZ-szel való egyeztetésekkel kapcsolatban az elnök a KMKSZ tárgyalási pozíciójának jóváhagyását kérte a választmánytól, amely a paritásos elvet és a konszenzuson alapuló döntéshozatalt kívánja a megállapodás alapjává tenni."

Az írásból nem derül ki, de remélhető, hogy a t. választmány rábólintott az elnök kérésére.

Jómagam még azt sem tartom bajnak, hogy az egyeztetéseket a KMKSZ vezetői (hallgatólagosan, a jelzések szintjén) saját érdemként közvetítik tagságuk felé. Hisz, ez esetben nem az a lényeg, hogy kié az érdem, ki volt a kezdeményező, hanem maga a tény: van párbeszéd. (A helyi önkormányzatokban és a megyei tanácsban létrejött koalíciók az eredményességet jelzik, ám, élek a gyanúperrel, hogy ezeket az egymásrautaltság, a szükségszerűség szülte, s az a bizonyos sokak (pl. Fodó Sándor) által remélt egységesülés még messze van. Bár tévednék.)

A tények bizonysága szerint magyarul már közelednek az álláspontok. Ukrán szövegkörnyezetben viszont kísért a múlt. Ez derül ki a Feszt c. hetilap e heti számában megjelent interjúból, melyben Kovács Miklós a "nómenklatúra részének" nevezi az UMDSZ tagságát, s nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Tóth Mihály a parlamenti választásokon aratott 1994-es győzelme osztotta meg a helyi magyarságot. Az elnök úr az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (mily finom fogalmazás!) anti KMKSZ-ként aposztrofálja. Mit mondjak: elég furcsa ilyeket mondani (még ukránul, ukrán lapnak is) arról a tárgyalópartnerről, amelyikkel egyezkedni, uram bocsá' kiegyezni akar.

No, de oda se neki. Elegendő lesz, ha magyarul egyetért a két fél, már csak azért is, mert két fél az jó esetben egy egész...

Horváth Sándor