Rovatunk mai vendégével, Lőrincz Béla gáti polgármesterrel beszélgettünk egy kicsit másként.

– Mikor szavaztak először bizalmat önnek a gátiak?

– Ez év június 26-án múlott harminc éve, hogy ideiglenesen rám bízták a falu irányítását, mivel akkor még nem voltak önkormányzati választások. Gondoltam, egy-két év, s visszatérek az eredeti szakmámhoz.

– És mi volt az?

– Végzettségem szerint mezőgazdász vagyok. Évekig brigádvezetőként dolgoztam a helyi gazdaság tenyészüzemében.

– Három évtized a polgármesteri székben... Mi ennek a titka?

– Nincs ebben titok. Szerintem egyszerűen csak hozzáállás, jóakarat kérdése az egész. Soha nem utasítok el egyetlen panaszost sem. Fontos az objektivitás, s az, hogy időben orvosoljuk a problémákat. Utánajárok, hogy mit is lehetne tenni a konkrét ügyben. Ha személyesen nem tudok segíteni, akkor útbaigazítom az illetőt, tanácsot adok, merre induljon tovább.

– Nagy falu, sok probléma... Elfogy néha a türelme?

– Bizony néha felfortyanok, aztán gyorsan le is higgadok. A türelmetlenség nem viszi előbbre az ügyek megoldását.

– A család hogyan viselte ezt a harminc évet?

– Igazából mind a mai napig nincsenek megbékélve beosztásommal. Hiszen legyen bár hétvége vagy ünnepnap, a falu dolgait intézni kell, a sürgős ügyeket nem lehet máskorra halasztani, vagy másra bízni. Nem azért választottak meg az emberek, hogy idegenhez forduljanak baj esetén.

– Hivatali szobáját kupák tömege díszíti... Milyen díjak ezek?

– Ezekre a serlegekre nagyon büszke vagyok. Valamennyit a focicsapatunk kapta. A járásban évek óta a legjobb a gáti csapat.

– Akkor költői a kérdés: szereti a focit?

– Egyértelmű. Jómagam kézi- és röplabdáztam, és természetesen fociztam is. Sajnos rendszeres sportolástól a rendszertelen élet, a munka megfoszt. Annyi időt azért szakítok, hogy kimenjek szurkolni a fiúknak.

– Akkor bizonyára a futball vb mérkőzéseit sem hagyja ki. Mit szól hozzá a felesége?

– Szerencsés helyzetben vagyok, mert két tévénk van. Így nem kell emiatt vitatkoznunk.

– Hogyan szokott kikapcsolódni, milyen családi programokat tud tervezni?

– Évek óta nem tudtam a családdal közös nyaralást szervezni. Ők már annak is örülnek, ha otthon vagyok, s le tudunk ülni nyugodtan beszélgetni. Hét végén átnézem az újságokat. A háztáji gazdaságunkban is van tennivaló. Számomra már a kapálás is kikapcsolódás.

– A hivatali gondjait "hazaviszi", megosztja a feleségével?

– Egyáltalán nem. Semmit sem tudnak az éppen soron lévő problémákról.

– Igaz, hogy kevés a szabadideje, de ha úgy hozza a helyzet, nem esik ki a fakanál a kezéből?

– Nem bizony. Igaz, hogy ritkán, de a vejemmel közösen halászlét, bográcsost szoktunk főzni. Születésnapok, családi összejövetelek alkalmával is segédkezni szoktam a konyhában.

– Vannak irigyei?

– Lehet, hogy vannak. A községnek háromezer ötszáz lakosa van. Nem tudok ennyi embernek egyszerre a kedvében járni, mindenkinek a szája íze szerint cselekedni. Két panaszos fél közül az egyik biztosan vesztes lesz, s akkor, valószínűleg, nem a legjobb szívvel gondol rám.

– Külföldön járva mit néz meg először?

– Az utcák, terek rendezettségét. Minden jó és szép dolgot rögtön meg is szeretnék valósítani Gáton. Nemrég például Fehérgyarmaton jártam, s megkapott a sok virág a porták előtt. Most a képviselőtestülettel azon törjük a fejünket, hogyan tudnánk ezt nálunk is megvalósítani, ha nem is minden utcában, de legalább néhányban.

– Mulatós típus?

– Igen, szeretem a társaságot, s szeretek nótázni is.

– Haragtartó?

– Nem. Mindig megnézem, ki bántott meg, milyen helyzetben, és nem foglalkozom tovább a dologgal.

– Öltözködés?

– A feleségemre bízom. Harminc- öt éve vagyunk házasok, így már nagyon jól tudja, mit szeretek.

– Mi kell a tartós házassághoz?

– Ahogy mifelénk mondani szokták, nincs ház tányérzörgés nélkül. Tisztelni kell egymás akaratát és közös nevezőre kell jutni.

– Optimista vagy pesszimista típus?

– Nagyon bizakodó vagyok. Ha nem sikerül elintéznem valamit, másnap újra nekilátok. Kilátástalannak látszó ügyekhez is pozitívan állok hozzá, s az eredmény legtöbbször engem igazol.

Varga Márta

Névjegy

Született: 1947. július 6-án

Végzettsége: agronómus

Családi állapota: nős. Felesége, Márta nyugdíjas. Lánya, Anikó felcser. Unokája Sándorka.

Hobbi: sport.