Három felajánlással kívánja a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kitölteni azt az érdekképviseleti űrt, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) jogutód nélküli felszámolása és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szüneteltetése miatt érez – közölte az MVSZ az MTI-vel.

Az MVSZ saját erőből irodát nyit július elején Csíkszeredában. Az irodában az MVSZ által kiállított honlevéligazolványt lehet igényelni. A világszövetség emellett kezdeményezi, hogy 2006 őszén új magyar–magyar csúcsot hívjanak életre.

Az MVSZ végezetül felajánlotta budapesti székházát arra, hogy a "külhoni magyar politikai és érdekképviseleti erők" budapesti irodát létesíthessenek.

Emlékeztetőül: a HTMH július elsejétől megszűnt, feladatait a Miniszterelnöki Hivatalban létrejövő főosztály veszi át.

Válasz a MÚRE levelére

Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke válaszolt Ambrus Attilának, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnökének és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnöknek a Sólyom László magyar köztársasági elnökhöz és Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz intézett nyílt levelére, amit a közelmúltban Szélrózsa-összeállításunkban mi is közöltünk. A levélben a Magyar Televízió is érintett volt.

Reagálásában az MTV elnöke egyebek mellett leszögezi: "Mindenekelőtt szeretném megköszönni a Magyar Televízió határon túli műsorainak sorsa iránt érzett őszinte aggodalmukat. Tény, hogy mint minden évben, idén ősszel is műsorstruktúránk átalakítását tervezzük. Ezt viszont a jobbítás érdekében tesszük. A magyar piacon mintegy félszáz hazai műsor közül választhat a néző, s szeretnénk, ha nehezen megszerzett pozícióink megmaradnának, s lényegesen bővülne a közszolgálati értékek iránt érdeklődők tábora. Viszont szeretném tájékoztatni Önöket, hogy nem kívánjuk "drasztikusan csonkolni" a határon túli műsorokat. Jelenleg hetente 270 perc adásidőt biztosítunk a Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró című műsorok keretében. Ősszel három műsorban, heti 250 percben, találkozhatnak velünk a nézők, s ami talán a határon túli televíziós műhelyeket is megnyugtatja, a műsorok költségvetésében sem lesz lényeges változás."

 A magyarok miatt bosszús

Bojan Kostres vajdasági parlamenti elnök arra figyelmeztetett: nyugtalanságot kelthet a szerbiai közvéleményben, hogy a vajdasági magyar civil szervezetek Sólyom László köztársasági elnökhöz fordulva kértek védelmet a vajdasági magyarok számára.

A vajdasági parlamenti elnök a Dnevnik című napilapban megjelent interjúban fogalmazta meg azt a véleményét, hogy a civil szervezetek kezdeményezésükkel csak azt érhetik el, hogy nyugtalanságot keltenek a szerbiai közvéleményben, mert Budapest bizonyosan nem fog reagálni a követelésekre. "Biztos vagyok abban, hogy Magyarországnak nem áll szándékában beavatkozni Szerbia belügyeibe" – mondta Kostres.

Tizenhárom délvidéki magyar civil szervezet levelet küldött Sólyom Lászlónak azzal a kéréssel, hogy kezdeményezze az Országgyűlésben olyan dokumentum elfogadását, amellyel Magyarország védelme alá veszi a Szerbiában élő magyarokat. Az aláírók szerint a Délvidék magyarsága már több mint másfél évtizede "rabja és túsza a délszláv államok és nemzetek egymás közti véres leszámolásának", számában, társadalmi, gazdasági és szellemi erejét tekintve, eljelentéktelenedett. A kívánt védelem számukra a kettős állampolgárság megszerzése, a magyar (perszonális) autonómia megteremtése, illetve a szerb parlamentben a számarányos képviselet biztosítása lenne.