|
Ahol bábszínházast is lehet játszani
Vidám gyermekzsivaj fogadja a gáti óvodába belépőt. Az apróságok az udvaron éppen a Körben áll egy kislányka dallamára játszanak. A nagyobbaknak sorakozó van, hiszen várja őket a nagyteremben a szakköri foglalkozás. A játszótér homokozójában a fiúknál lassan elkészül a homokvár. A takaros, tágas kétszintes épület bejáratánál Barna Erzsébet az intézmény vezetőnője fogad minket, és készségesen kalauzol végig az óvodán.
Az épületet 1990-ben adták át, s ami fontos: eleve gyermekintézménynek szánták. Vagyis mindennek megvan a maga helye: csoportszoba, hálószoba, illemhelyek, nagyterem stb. indítja beszélgetésünket a vezetőnő. Jelenleg, négy csoportban, 60 kis apróság látogatja intézményünket. Van egy bölcsődei csoportunk is, ebben a másfél-kétéves kicsinyeket gondozzuk.
Beszélgetésünk során, a nagyteremhez érve, zenefoszlányok ütik meg fülünket. Mint kiderül, a nagycsoportosok táncpróbát tartanak. Ők a "ballagók", akik, mire ez a cikk megjelenik, már el is búcsúztak az óvodától, hogy szeptembertől az iskola padjaiban tanulják a betűvetést. Közben Barna Erzsébet kifejti, hogy a 18 hatéves helyére folyamatosan újabb apróságok kerülnek. Eddig húsz kérvény futott be, de ez a számadat a nyár folyamán újabbakkal bővül.
Arra a kérdésemre, mennyire tudják a nevelési tervbe, a foglalkozások közé beiktatni a folklórt, hagyományőrzést, beszélgetőtársam kifejti: amellett, hogy ez módszertani követelmény, még igény is van rá.
A nagycsoportosok bábszakköre, fakanálbábok segítségével népmeséket játszanak el. Mondanom sem kell, a paraván mögötti színészkedés igen népszerű a kicsinyek körében. Mindig kérdezgetik: mikor játszunk bábszínházast? Emellett mondókákat és kiszámolókat tanulnak, és természetesen a hagyományos népi játékokat is beiktattuk a foglalkozásokba.
Az emeleti folyosó egyik sarkában egy kisebb múzeum is helyt kapott.
Barna Erzsébet külön szól az óvoda anyagi-műszaki bázisáról. A polgármesteri hivatal támogatásának köszönhetően immár gázzal fűtik a termeket, hideg-meleg víz is van, és amivel talán kevés intézmény büszkélkedhet: a Dorcas Nemzetközi Segélyszervezet jóvoltából víztisztító berendezésnek is birtokosai. Emellett saját gyümölcsöse is van az óvodának. Ottjártunkkor éppen meggyet készültek berakni télire.
A szülőknek és helyi szponzoroknak köszönhetően játékokkal, edényekkel, ágyneművel stb. el vannak látva. Szinte félve kérdezem meg, hogy mire lenne még szükség. Hiszen a látottak alapján az a benyomásom alakult ki, hogy minden adott a gyerekek színvonalas neveléséhez. Barna Erzsébet azonban már az udvari játszótéren mutatja, hogy kevés a hinta, a mászóka, a csúszda és egyéb kinti szabadtéri játék.
Valahol titkos álmom, hogy természetes anyagból készült, tehát fából faragott játszóterünk legyen, de anyagiak hiányában sajnos ez egyelőre kivitelezhetetlen. Magyarországon már folyamatosan térnek át az óvodák az európai uniós követelményeknek, vagyis környezetbarát játszókákat alkalmaznak. Remélhetőleg ez a folyamat idővel hozzánk is elér mondja búcsúzóul a vezetőnő.
Fedák Anita
|