A Korrespondent közvélemény-kutatása szerint Julija Timosenko miniszterelnökségének a lakosság kevesebb, mint egyharmada örül. Pontosabban, a megkérdezettek 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja a narancsos forradalom hercegnőjét. 51 százalék viszont elutasítja, 9 százalék más poszton látná szívesebben, ugyanennyinek pedig teljesen mindegy, hogy ki irányítja a kormányt.

Persze, mindez semmit nem befolyásol, mint ahogy mondani szokás: a pénztártól való távozás után reklamációnak nincs helye...

S az is tény, hogy a kínkeservesen összeállt narancsos trojka legerősebb pártjának vezetőjeként joggal követelte magának a bársonyszéket, és ami egyáltalán nem elhanyagolható, megvoltak az eszközei annak megszerzésére.

Timosenko első nyilatkozataiban nem hazudtolta meg korábbi önmagát. Politikai, mindenekelőtt gazdaságpolitikai nagytakarítást ígért. Elsőként a pártok mögött megbúvó pénzembereknek üzent hadat. "A jövőben nem a maffia dönti majd el, hogy egyik vagy másik vállalatot ki kapja ajándékba, hanem e téren is a törvények fognak érvényesülni" – mondta. Azt is megígérte, hogy felülvizsgálja az orosz–ukrán gázszállítással kapcsolatos szerződéseket.

A külföldi politikai körök, a sajtó többsége pozitív hangnemben kommentálja a történteket. A francia Liberation azt emeli ki, hogy az ukrán vaslady a NATO és az európai integráció elkötelezett híve, a lap fontosnak tartja azt is, hogy Timosenko mélyreható reformokat, tisztogatást ígér a törvényvédő szervekben. Ezek elsődleges célja a gazdaság kifehérítése.

A korábbi tapasztalatokból kiindulva a Kossuth Rádió kommentárja már szkeptikusabb. Timosenko harcosságának minden bizonnyal nagyobb lesz a füstje, mint a lángja – hangzott el az elemzésben. Ez elsősorban az orosz gázszállítással kapcsolatban valószínűsíthető, mivel ez esetben nem Ukrajna, hanem Oroszország, pontosabban a Gazprom diktál.

A gazdasági rendcsinálást jelentősen megnehezíti az a körülmény, hogy az elemzők újabb üzemanyag-áremelést jósolnak. S ez nem légből kapott állítás, mivel – mint a Korrespondent híréből kiderül – az oroszok a kőolajszármazékok árát rekordmagasságba kívánják emelni. A hírügynökség értesülése szerint a tonnánként fizetendő összeg elérheti a 146,9 dollárt. Ez pedig azt jelenti, hogy a belföldi piacon a benzinért és a gázolajért akár 10-15 százalékkal kell majd többet fizetni. Ez annál is inkább veszélyes, mivel a külföldről behozott üzemanyag részaránya egy év alatt 5–7 százalékról 30–35 százalékra emelkedett.

A Julija Timosenko Blokk választási kampánya során a belföldi termelés határozott védelmét ígérte. E logika szerint az importált üzemanyagra 25 százalékos vámot vetnének ki, ezzel támogatva a hazai termelést. Ez ugyancsak indokolt, mert a belföldön előállított benzin és gázolaj mennyisége a múlt év azonos időszakához képest 24,8 százalékkal csökkent.

Egyértelmű, hogy az árrobbanás jelentős részét a fogyasztókra kell terhelni. Ilyen körülmények közt viszont ugyancsak nehéz lesz a beígért életszínvonal-javító intézkedések megvalósítása.

Kétségtelen, hogy Timosenkónak nehéz dolga lesz. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a házelnök minden bizonnyal Petro Porosenko lesz, s mint ismeretes, a két politikus korábbi együttműködése sem volt mentes a konfliktusoktól.

H. S.