|
Budakalászi szárba szökkenés
Számomra mindig furcsa érzés, élmény, tanulságos időtöltés olyan eseményről, rendezvényről olvasni, melynek magam is részese voltam. Ezért is vártam nagy érdeklődéssel, mit is írnak a kollégák a Budakalászon hatodik alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumáról, amelynek zárónapján a részt vevő 114 szervezet közül húsz-egynéhány képviselői szövetséget alapítottak.
Nos, a beszámolók többsége a tényközlésre szorítkozik. A sajtóból megtudhattuk, hogy a röviden Budakalászi Találkozónak nevezett esemény nagy sikernek örvend a határon túl működő magyar civil szervezetek körében, hiszen a szervezők Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) tanácsosa, a Magyar Kollégium elnöke, és Halász Péter, az MMI főtanácsosa szívvel-lélekkel igyekeznek minél hatékonyabbá és hasznosabbá tenni a hat évvel ezelőtt csupán egyszerű találkozóként elindított rendezvényt.
Hat évvel ezelőtt 54 közösség vett részt a találkozón, idén már nyolc országból 114 civil szervezet (Kárpátaljáról hat) küldte el képviselőjét.
Az egyik beszámoló azt is megjegyzi, hogy sokan egész évben készülnek erre a találkozóra, hazatérve pedig megosztják tapasztalataikat az otthoniakkal.
Bár valamennyi eddigi találkozó végén zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, ez legtöbbször pusztába kiáltott szónak bizonyult, a hivatalos szervek ugyanis nem figyeltek fel eléggé a találkozó fontosságára. Ezért is határozták el 2005-ben, hogy idén szövetséget alakítanak, remélve, hogy a hivatalosan is bejegyzendő alakulatnak meglesz a kellő súlya ahhoz, hogy számba vegyék idézik másutt Romhányi Andrást.
A jelenlévők számos hasznos információt tudhattak meg a meghívottaktól, annak ellenére, hogy többnyire átalakulások előtt állnak a különböző hivatalok, így az előadók nem mindig tudtak válaszolni a közeljövőt illető kérdésekre. Természetesen a felvetések legtöbbje a pályázati pénzek témakörben fogalmazódott meg.
Az újonnan megalakult szövetség elnevezése: Kárpát-medencei Kulturális Szövetség (KKSZ), elnök: dr. Szabó Tibor (Magyar Kollégium részéről), főtitkár: Romhányi András. A szövetség bejegyzését követően kerül sor a három tagból álló felügyelő-bizottság, valamint négy alelnök megválasztására.
Nos, ha újságíróként delegálnak a rendezvényre, valószínűleg magam is így számolok be az ott történtekről. Ám "belsősként" most engedtessék meg néhány magánészrevétel.
Az első napra beígért fontos személyiségek közül gyakorlatilag senki nem érkezett meg (tény: ezért nem a szervezők bírálandók, hanem elsősorban az adott belpolitikai helyzet okolható), így az általam igen tisztelt és nagyra becsült C. Tóth Jánosnak, a HTMH osztályvezetőjének annyi minőségben kellett megszólalnia, hogy a végén már maga is belezavarodott.
A második napon jeles emberektől már valóban nagyon sok hasznos információt kaptunk. Csak éppen a sarkalatos kérdésekre nem jött válasz. Mi lesz a közalapítványok megszűnése után? Mit jelent a HTMH megszűnése, s hogyan ezután?...
S végül. Megdöbbentett az új szövetség megalakításának módja. Bizonyég az egykori beszámoló-választó komszomolgyűlések forgatókönyvét követte. Úgy éreztem, hogy a névadáson kívül minden eldöntetett jó előre...
Persze ettől még a szervezet lehet nagyon fontos és hasznos. Ezt valamennyiünk érdekében szeretném és kívánom is.
Horváth Sándor
|