A vajdasági magyarok közül elsőként vette át csütörtökön az új kétnyelvű, szerb–magyar személyi igazolványt Korhecz Tamás vajdasági kormányalelnök, kisebbségügyi és államigazgatási miniszter.

A dokumentumot Vojin Kojic, a szabadkai belügyi titkárság illetékese nyújtotta át, és ezzel voltaképpen meg is kezdődött a kétnyelvű személyi okmányok átadása azon délvidéki magyaroknak, akik ezt igénylik.

Ez kézzelfogható eredménye a Vajdasági Magyar Szövetség és a szerbiai kormány vezetői között tavaly novemberben megkezdett tárgyalássorozatnak, amely a vajdasági kisebbségek, közöttük is elsősorban a magyarok helyzetének javítását szolgálja. Az elmúlt hónapokban Korhecz számos esetben tárgyalt szerbiai miniszterekkel, Dragan Jocic belügyminiszterrel pedig február végén állapodott meg a kétnyelvű személyi igazolványok kiadatásáról.

A dokumentum átvétele után a politikus közölte az MTI-vel: azt tartja feladatának, hogy minél több területen megszüntesse a meghirdetett jog és a gyakorlat közötti különbséget, a kétnyelvű személyi okmányok nyomtatása pedig része ennek a folyamatnak. A szerbiai törvények szerint a nemzeti kisebbségek képviselői kétnyelvű személyi igazolvánnyal rendelkezhetnek azokban a járásokban, ahol hivatalos használatban van a nyelvük, de e jog érvényesítése mindmáig váratott magára.

Trianon revíziójával fenyegetnek

Székely nemzetgyűlést hívott össze a hét végére a Székelyföld területi autonómiáért síkraszálló Székely Nemzeti Tanács (SZNT). A szombati rendezvényre Gyergyóditróban kerül sor. Csapó József SZNT-elnök szerint a március 15-i hasonló jellegű székelyudvarhelyi népgyűlést követő mostani fórum a tervek szerint a Székelyföld önálló közigazgatási régióként történő meghatározásáról dönt, s a Székelyföld önkormányzását rögzítő dokumentumot fogad el, amelynek később a román kormány és az európai fórumok előtt kívánnak érvényt szerezni.

 Az RMDSZ szerint a ditrói rendezvény pusztán MPSZ-es kampánycélokat szolgál. Albert Álmos, a szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke úgy véli, az autonómiát nem nyilatkozatokkal és gyűlésekkel, hanem kizárólag politikai tárgyalásokkal és parlamenti támogatással lehet megvalósítani. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke leszögezte: a szövetségen belül fel sem merül a trianoni békeszerződés felülvizsgálatának gondolata, hiszen a romániai magyarság gondjait párbeszéddel, s nem pedig fenyegetésekkel lehet orvosolni.

Ditrói magyarok egy csoportja nyílt levélben tiltakozott a rendezvény ellen. Szerintük a szervezők önjelölt vezetők, akik a helyi székelyek véleményét nem kérdezték meg. Hangsúlyozták: "néhány volt kommunista káder, például Csapó József, Fekete Károly és Borsos Géza, akik korábban a tudományos szocializmus fejlesztésével foglalkoztak", saját érdekeik érvényesítésére használják fel a trianoni békeszerződést.