A csend, ami a magyarországi kormányalakítást körülvette, érintette a határon túli magyarságot is. Akárcsak a kormányprogramot általában, az irányunkban majdan képviselt kisebbségpolitikát is számos találgatás övezte. Így akár jelképesnek is vehető, hogy első hivatalos munkanapján Gyurcsány Ferenc újraválasztott kormányfő baráti munkavacsorán fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit.

A találkozó, melyen többek mellett részt vett dr. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, lehetőséget biztosított ahhoz, hogy egyfelől a megjelent határon túli vezetők elmondják elvárásaikat, másfelől a kormányfő kifejtse elképzeléseit. Nos, ez utóbbiak része, hogy a közeljövőben nem várható az 1999-ben létrehozott Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása. Magyarországi lapértesülések szerint Gyurcsány Ferenc a kézzelfogható eredmények elmaradásával és a konszenzus hiányával indokolta döntését.

A kormányfő kifejtette: reméli, az új kezdeményezések építő jellege fontosabb a megosztó vitáknál. A Máért esetleges megszüntetése egyébként sem jelenti a konzultációk elmaradását, Gyurcsány Ferenc az elkövetkezendőkben a szükség diktálta gyakorisággal kíván egyeztetni a határon túli magyar vezetőkkel közösen, de akár külön-külön is. Várhatóan gyökeresen átalakul a határon túliak és Magyarország kapcsolatainak és támogatásainak egész intézményrendszere. A cél, fejtette ki Gyurcsány Ferenc, hogy a nemzetpolitika illeszkedjen az EU-politikához és az uniós fejlesztési tervekhez-pénzekhez, valamint a szomszéd- és térségpolitikához. A kormányfő hangsúlyozottan szólt arról, hogy szeretné, ha az eltérő helyzetű magyar közösségek értelmesen differenciált, áttekinthető és pártszempontoktól mentes támogatást kapnának.

A miniszterelnök által vázolt egyesített területeket a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) szakállamtitkáraként Gémesi Ferenc, a külügyminisztérium keleti kapcsolatokkal foglalkozó korábbi helyettes államtitkára irányítja majd. Gémesi teljesen átveszi az eddigi első számú külügyi felelős, Szabó Vilmos munkakörét. Szabó az elkövetkezendőkben sem szakad el a kisebbségpolitikától, hiszen a parlament külügyi és határon túli magyarok állandó bizottságának alelnökeként tevékenykedik a továbbiakban. Gémesi felügyeli majd a támogatási pályázatokat, általában a HTMH-t, amelyik a MeH egyik szakrészlege lesz az eddiginél kisebb létszámmal.

A találkozón mások mellett Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. Az ukrajnai magyarságot Gajdos István UMDSZ-elnök és Kovács Miklós KMKSZ-elnök képviselte. "Igen hasznos eszmecserére került sor – nyilatkozta lapunknak az országos szövetség elnöke. Külön üdvözölném, hogy Gyurcsány Ferenc is támogatja azt az UMDSZ által régtől szorgalmazott elképzelést, hogy differenciáltan kell kidolgozni a támogatási rendszert, s messzemenőkig figyelembe venni, hogy jelenleg szinte minden szempontból a kárpátaljai magyarság van a leghátrányosabb helyzetben. Örömmel hallottam, hogy a szülőföldön maradás érdekében a kormány támogatja a munkahelyteremtési programokat. Ezzel kapcsolatban javasoltam: nyújtsanak a mostaninál is nagyobb kedvezményt azoknak a magyarországi vállalkozóknak, akik Kárpátalján óhajtanak beruházni."

Gajdos István mindehhez hozzáfűzte: igaz ugyan, hogy a beterjesztett kormányprogram nem igazán bőbeszédű a határon túli magyarsággal kapcsolatban, de a találkozó sok mindent a helyére tett. Egyébként a programban is vannak olyan elemek, amelyek egyértelmű optimizmusra adnak okot, például a kistérségi együttműködés erősítésére vonatkozó kitétel, az autonómia-törekvések támogatása stb. Számunkra külön üdvözlendő, húzta alá az UMDSZ elnöke, hogy a szomszédságpolitikáról szóló fejezet nevesítve említi azt, hogy Budapest támogatja Ukrajna európai integrációját.