Míg az ukrán régi (új?) vezetés el van foglalva a belső hatalmi csatározásokkal, addig Oroszország valami furcsa, de legalábbis anakronisztikus logikával földszerző, hódító terveket szövöget.

A Korrespondent hírügynökség értesülései szerint Moszkva egészen komolyan gondolkodik azon, hogy bekebelezi a Krím-félszigetet.

Az orosz Duma – áll a hírportál tudósításában – olyan anyagokat gyűjt, melyek hitelesítenék a félsziget visszacsatolását. A történészek már előástak egy 1774-ben született (Kucsuk–Kajnardzsinszki) szerződést.

A birodalom gyarapításának van egy igen komoly gátja. Ez nem más, mint az 1994-ben Budapesten aláírt memorandum, melyet számos más ország mellett az Orosz Föderáció és Ukrajna is szentesített, ebben Kijev vállalta, hogy soha nem vet be atomfegyvert, ám a szöveg egyben biztosítja a szerződő országok szuverenitását, területi sérthetetlenségét.

Nos, ha a nagy medve harapni akar, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Főként most, amikor Montenegró önállósodik. Mert a példa, mint tudjuk, ragadós.

Egyébként is – jegyzi meg a Korrespondent szemleírója – amennyiben az orosz követelés hivatalossá válik, akkor Finnország joggal tarthat igényt Karéliára. Azt már csak magánszorgalomból tesszük hozzá, hogy amennyiben a korábban kötött szerződéseket semmibe veszik, Közép-Európa térképét teljesen át kell rajzolni. Pikáns lehet e tekintetben Kárpátalja hovatartozása is, hisz a magyar koronától való elszakítása után annyi államalakulathoz tartozott, hogy státusa ugyancsak kérdéses (legalább annyira, mint a Krímé). Egy ilyen törekvés egyébként Nyugat-Európát is kényelmetlenül érintené, hisz a mostanság példaértékűnek nyilvánított német–francia viszony is sérülhet, amennyiben elkezdődik egy "újrafelosztás".

Kijev egyelőre ugyancsak szőrmentén kommentálja az orosz hódító törekvéseket. A reagálás kimerült annyiban, hogy hivatalos helyről távolról sem hivatalos formában kiszivárogtatták: az ügyet egyrészt komolytalan provokációnak tartják, másrészt, amennyiben mégis felmerül a probléma, akkor jogorvoslatért nemzetközi bírósághoz fordulnak.

A Korrespondent közvélemény-kutatásokra hivatkozva megjegyzi: az Oroszországban élő finnek számára közömbös az állami hovatartozás, a Krímen lakók véleménye viszont már nem ennyire egyértelmű, ott igen erős az orosz szeparatizmus, s az őslakos krími tatárok (sorsuk, a sztálini népirtás, kitelepítés) ugyancsak kényessé tesz minden ottani territoriális, politikai kérdést.

H. S.