Az erdélyi magyarságnak az Európai Unión belül nagyobb lehetősége van az autonómia kiteljesítésére. Az integráció és az autonómia ugyanis a látszat ellenére nem egymást kizáró, hanem épphogy szervesen összefüggő fogalmak – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a Szatmárnémetiben zajló nemzetpolitikai tanácskozáson. A nyolcadik alkalommal megrendezett Jakabbfy-napok keretében tartották meg a hagyományos nemzetpolitikai konferenciát, amelyen számos politikus, politológus és történész értekezett a határon túli magyarság sorskérdéseiről, a nemzetpolitika jelenkori vetületeiről. A rangos eseményen a szövetségi elnök mellett többek között jelen volt és előadást tartott Komlós Attila, a HTMH elnöke, Varga Attila képviselő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Törzsök Erika és Bárdi Nándor szociológusok, valamint a határon túli magyar közösségek több neves képviselője is. Az RMDSZ elnöke úgy értékelte, a magyar közösségek egyszerre tűzték ki célul az integrációt és az autonómiát, e döntés megalapozottságát pedig az Európai Unióban jelenleg zajló folyamatok is bizonyítják: a gyorsuló világ kihívására ugyanis a jelek szerint az Unió a döntési mechanizmus központosításával és a régiók önállóságának erősítésével válaszol.

Katona Tamás történész úgy vélte, a magyaroknak le kell mondaniuk a sérelmi politizálásról, emiatt ugyanis a magyar politika a többiekkel szemben mindig is lépéshátrányban volt. Úgy értékelte, a határon túli magyarság számára rendkívül káros volt a magyarországi belpolitikai szembenállás exportálása.

Magyar érdek – szlovák választás

Tízszázalékos választási eredményt remél a szlovákiai magyar pártkoalíció, hogy kellő súllyal érvényesíthesse kisebbségi és térségfejlesztési érdekeit.

 Révkomáromban tartotta programalkotó közgyűlését és kampánynyitó rendezvényét a Magyar Koalíció Pártja. Bugár Béla pártelnök a rövidesen befejeződő négyesztendős megbízatási időszakot értékelve kifejtette: ma már sokan természetesnek veszik, hogy két éve megnyitotta kapuit a Selye János állami magyar egyetem, hogy a hivatalokban magyarul is lehet beszélni, hogy a dél-szlovákiai települések fejlesztésére, továbbá a magyar tannyelvű iskolák épületeinek és taneszközeinek korszerűsítésére, valamint a kisebbségi kultúrák támogatására állami és brüsszeli forrásokból egyaránt sok milliárd korona jutott. Mindez azonban nem ment simán. A sok évtizedes mulasztások miatt súlyos hátrányba került térségeknek a fokozatos felzárkózása elsősorban azért kezdődött el, mert az MKP tagja a kormánykoalíciónak. Bízvást kijelenthetem, hogy a magyar párton kívül más szlovákiai politikai tömörülés nem vállalja fel a dél-szlovákiai régió érdekképviseletét – mutatott rá a pártelnök. A jóváhagyott választási programban kiemelt feladatként szerepel ennek az országrésznek a további gazdasági fejlesztése, valamint a szlovákiai magyarság azonosságtudatának megőrzéséhez, szellemi és anyagi gyarapodásához szükséges lehetőségek megteremtése. Ezért szorgalmazza a magyar párt a Pozsonyt Kassával a déli országrészen keresztül összekötő gyorsforgalmi út mielőbbi megépítését.