Hat vajdasági kisebbségi nemzeti tanács képviselője tett eleget Petar Teofilovic tartományi ombudsman meghívásá-nak.

A magyar, a horvát, a szlovák, az ukrán, a ruszin és a román nemzeti tanács képviselői közölték, hogy gondok vannak a kisebbségi jogvédelemmel a tájékoztatás, az oktatás, a kultúra és a nyelvhasználat területén is. Hangsúlyozták, hogy miközben a kisebbségek hivatalosan széles körű jogokat élveznek, a gyakorlatban túl kevés a jogi és rendszerbeli mechanizmus azok megvalósítására.

A tájékoztatás terén a közszolgálati média tájékoztató műsoraival van a legtöbb gond: a kisebbségi műsorok kevés időt kapnak, aránytalanul kevés pénz jut nekik. A kisebbségi nyelveken történő könyvkiadás is egyre rosszabb helyzetbe kerül.

Az oktatás terén a kisebbségi nyelven történő tanítás megszervezésével van gond.

A művelődés területén az illetékes szervekben dolgozók hozzá nem értéséből, jó szándékuk hiányából meg önkényeskedéséből erednek a bajok szervezés és pénzelés tekintetében is.

A találkozón megállapították, hogy ilyen körülmények között a kisebbségek képviselőinek a jogokra való hivatkozást gyakran úgy mutatják be, hogy a kisebbségiek a törvényes keretnél többet követelnek maguknak. A gyakorlatban azonban leggyakrabban arról van szó, hogy nem szereznek érvényt a vonatkozó jogszabályoknak.

A vajdasági hatalmi szervek készek foglalkozni a kérdéskörrel, de ahhoz jelenleg túl kicsi a hatáskörük a köztársaság jogkö­réhez képest, hogy lényegbevágó és stratégiai megoldást kínálhassanak fel.

Sok-e vagy kevés?

A román lakosság közel fele (42 százaléka) úgy véli, hogy a nemzeti kisebbségek minden jogot megkaptak, és tiszteletben tartják azokat Romániában.

Mindez a Metro Media Transilvania közvélemény-kutató legújabb etnobarométeréből derült ki.

Ugyanakkor 23 százalék úgy látja, a nemzeti kisebbségeknek túl sok jogot adnak a jelenlegi törvények, 19 százalék viszont kevesli azokat – írja az Új Magyar Szó.