Az ungvári Druzsba Szálló konferenciaterme adott otthont annak a nemzetközi tudományos konferenciának, melynek fókuszában egy öt évre szóló, 2006–2011 során megvalósítandó ukrán–kanadai közös gazdasági, szociális és régiófejlesztési projekt megvitatása szerepelt. A több országban is bevált koncepció kidolgozására első lépésben Ukrajna két régiójában – Kárpátalján és Zaporizzsja megyében – kerül sor előzetes felmérések és egyeztetések alapján.

A koncepció kidolgozásának részleteiről Tarpai Józsefet, a projekt kárpátaljai koordinátorát, az Ukrán–Magyar Területfejlesztési Iroda vezetőjét kérdeztük:

– Melyek a legfontosabb szempontok?

– Az ötéves pályázat egyik célrégiója Kárpátalja, ami azért lényeges, mert – a környező országokban szerzett tapasztalatok alapján – Ukrajnában első ízben kerül kidolgozásra megyei szinten ez a gazdaságfejlesztési koncepció. Kiválasztottuk a legfontosabb témákat. Ezek a területfejlesztés, a jogegyenlőség biztosítása, a civil szervezetek szerepe a gazdasági, szociális életben és a környezetvédelem.

– Hol tart a koncepció kidolgozása?

– Jelen pillanatban a kárpátaljai helyzet felmérése történik. Tudni kell, hogy 2001-ben megyénkben már elfogadtak egy hasonló stratégiai fejlesztési koncepciót, amin azonban jócskán van mit változtatni, csiszolni. Neves kárpátaljai szakemberek dolgoznak a témakörökön, tanulmányokat írnak, majd az elemzéseket és következtetéseket, illetve a kapott eredményeket egy újabb tanácskozáson ismertetik és hangolják össze.

– Vannak-e már részeredmények?

– A novemberi és a februári konferenciákon a tudományos munkatársak beszámolóikban vázolták a megye erősségeit és hiányosságait. Most az adatok feldolgozása van folyamatban. Ezek alapján döntjük el, hogy konkrétan mit fogunk fejleszteni és hogyan fogjuk ezt az öt évre vonatkozó koncepciót kidolgozni.

– Kiket vonnak be a folyamatba?

– Fokozott hangsúlyt kapnak az üzleti szempontok. Ezért a nagyvállalatok vezetőit kérjük fel az együttműködésre. Nyomon követhető, illetve átvehető példa van bőven, hiszen a környező országokban mindez már lezajlott, onnan át lehet venni a tapasztalatokat. Vagyis már adott a posztszovjet territórium országos, megyei, városi és kistérségekre érvényes koncepciója.

– Miért éppen Kanada a másik fél?

– A projekt elsődleges kidolgozója egy kanadai urbanisztikai cég, amely már évtizedek óta foglalkozik ezzel a témával és sikeresen valósította meg elképzeléseit számos európai országban. És hogy éppen Kárpátaljára esett a választásuk, annak csak örülhetünk, hiszen így megyénk példa lehet az egész ország számára. A cél érdekében Kijevben nyitottunk egy irodát, amely napi kapcsolatban van az illetékes minisztériummal és azon ügyködik, hogy a legmagasabb szinten is felvállalják ezeket a fejlesztéseket és módszereket.

– Milyen helyet kap a projektben a sokak által emlegetett és leginkább fejlődőképesnek ítélt turizmus kérdése?

– A turizmus prioritást élvez Kárpátalján. Ezt egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni, koncepció nélkül fejleszteni. Ebbe természetesen beletartozik a vidékünkön ma még gyermekcipőben járó falusi vendégfogadás is, amely éppen azért nem tud kellőképpen kibontakozni, mert sem megyei, sem helyi szinten nincs kidolgozott stratégiája. De ide tartozik például az árvízvédelem, vagy az etnikai kérdés, s még sorolhatnám. Mind-mind olyan probléma, amit sem a közigazgatások, sem az önkormányzatok, sem a civil szervezetek, sem az üzleti körök külön-külön nem tudnak megoldani, összefogva viszont igen.

(nigriny)