2006. április 20., csütörtök Országos közéleti lap II. évfolyam, 57-58. (119-120.) szám
Hirdessen Ukrajna egyetlen országos magyar lapjában
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum Főszerkesztő
Pályázatok hiányában elgurulnak az EU-s pénzek
Miért nem csábító az ukrán–magyar szomszédsági program?

Immáron másfél évtizede annak, hogy az Európai Unió fokozott figyelmet fordít az államhatárokon átnyúló fejlesztések támogatására. Abból a tényből kiindulva, hogy a magyar–ukrán határszakasz egyben a Kárpátalját és az anyaországot elválasztó vonal is, ezért számunkra kiemelten fontos.

A határ menti gazdasági és szociális együttműködés ösztönzését szolgáló INTERREG Közösségi Kezdeményezés 1990 óta működik. Célja elsősorban a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése, valamint az Európai Unión belüli és kívüli államok közötti együttműködés elősegítése. A közösségi kezdeményezéseket, mint az egész európai térség fejlesztése és ötvözése szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket támogató programokat, az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak.

Az Európai Bizottság meghatározza a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait, valamint az ezekhez rendelt pénzkeretet, amelyek alapján az előre definiált határ menti és makrotérségeket alkotó EU-tagállamok közös, részletes javaslatot nyújtanak be az Európai Bizottsághoz. A programok szabályszerű végrehajtásáért, a kezdeményezések céljainak megvalósulásáért a tagállamok által programként felállított közös irányító hatóságok felelnek.

Az Európai Unió tavaly május 1-jei bővítésével az ukrán–magyar–szlovák határterületen a Phare (a határon átnyúló együttműködéseket támogató) -programokat az INTERREG III/A Magyarország–Szlovákia–Ukrajna Szomszédsági Program váltotta fel.

Az anyaországban ez a program 1995-ben indult, mégpedig a magyar–osztrák határszakaszon. A román, szlovén határra is kiterjesztett együttműködési programok keretében eddig 135 millió euró összegű Phare-támogatás került felhasználásra. 1999–2000-ben valósult meg az a CREDO elnevezésű, több országot érintő Phare-program, amely többek között Magyarország és Ukrajna között teremtett együttműködési lehetőséget. S ami még ide tartozik: 2003 júliusában Ukrajna és Magyarország között létrejött egy Kísérleti Kisprojekt Alap is.

1995 és 2002 között Szlovákiában 57,25 millió euró összegű támogatást fordítottak a fejlesztésekre a Phare CBC együttműködés keretében. A forrást leginkább a környezetvédelmi (46%) és a közlekedési (21%) beruházási projektek megvalósítására használták fel.

1996 óta Ukrajna is részt vesz a TACIS Határon Átnyúló Együttműködés Programban. A TACIS-támogatást a volt Szovjetunió európai területein létrejött országok, így Oroszország, Ukrajna, Belarusz és Moldova veheti igénybe. 1996 és 2003 között Ukrajna a határral kapcsolatos infrastruktúra, a környezetvédelem és a határtérségek fejlesztése terén részesült európai uniós támogatásokban.

Az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés célja, hogy – a meglévő intézményi és gazdasági kapacitás fejlesztése, a határterület gazdasági potenciáljának növelése érdekében – a határrégióban élő emberek és az ott működő intézmények közös projekteket fejlesszenek ki és valósítsanak meg. A programnak három alapvető formája létezik: a határ menti együttműködés (III/A), a transznacionális együttműködés (III/B) és az interregionális együttműködés (III/C).

A 2004–2006. évekre meghirdetett INTERREG III/A programok forrásai révén lehetőség nyílik a nagyobb, határ menti fejlesztések szempontjából kulcsfontosságú projektnek minősülő beruházások, illetve a kisebb méretű intézmények és a határ más-más oldalán élők együttműködésének támogatására is. A program fő célja a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése a határ menti területeken, a környezetvédelem, a közegészségügy és a szervezett bűnözés megelőzése, illetve felszámolása terén jelentkező problémák kezelése, közös megoldása, a hatékony és a biztonságos határok megteremtése, az emberek közötti kapcsolatépítés ösztönzése.

A Szomszédsági Program finanszírozása Ukrajnában és azon belül Kárpátalján is a TACIS-on belül történik. Megvalósítására a szóban forgó időszakban hazánknak megközelítőleg 4,5 millió euró áll a rendelkezésére, aminek egyelőre csak alig több mint a felét használta fel.

A fejlesztési területekhez mindenekelőtt a gazdasági és intézményi együttműködések, a mikroprojektalap (helyi közösségek közötti, illetve kulturális együttműködések), a környezetvédelem és a kapcsolódó kisebb beruházások, a természetvédelem, valamint a kisléptékű közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra-fejlesztés tartozik.

Támogatásra olyan nonprofit jogi személyek, gazdaságfejlesztési témákban kis- és középvállalkozások pályázhatnak, amelyek az együttműködésbe legalább egy szomszédos országbeli partnert bevonnak az érintett határrégiókból és székhelyük vagy egy helyi fiókjuk e térségben működik.

A következő, a 2007-től 2013-ig terjedő programozási időszakban a jelenlegi INTERREG Közösségi Kezdeményezés önálló célkitűzéssé válik "Európai Területi Együttműködés" néven. A határ menti együttműködés fő irányvonala azonban továbbra is a kis- és középvállalkozások, a turizmus, a határon átnyúló kereskedelem, a kultúra, a közös környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése, a közlekedési és információs hálózatokhoz történő hozzáférés javítása, a víz- és hulladékgazdálkodás javítása, valamint a közös egészségügyi, kulturális és oktatási struktúrák kialakítása marad, szögezte le Baranyi András, a VÁTI Kht. előadója az Ungvári Nemzetiségi Kulturális Központban tartott szakmai fórumon.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2006 Kárpáti Igaz Szó