Ukrajnában a hatalom továbbra sem hajlandó nemzetként elismerni a ruszinokat. Egyebek között erről is szó volt azon a megbeszélésen, amit Pavlo Robert Magocsij professzor, a Ruszin Világkongresszus elnöke vezetésével rendeztek Washingtonban. Az eszmecserén részt vett Jon Rigetti, a Kárpáti Ruszinok Amerikai Szövetségének elnöke, valamint az USA-ban akkreditált cseh és lengyel diplomaták.

Csehország nagykövetségének képviselői elmondták, hogy az Amerikában élő ruszinok és csehek, akik még a csehszlovák éra idején vándoroltak ki az újhazába, gyümölcsöző kapcsolatokat ápolnak egymással. A hagyományosan jó kapcsolatok reményt adnak arra, hogy Csehország továbbra is kiáll a kárpátaljai ruszinok érdekei védelmében az Európai Unió különböző fórumain.

Az eszmecserén szó volt a Csehországban élő ukrán állampolgárok helyzetéről, az ukrán–cseh kapcsolatok javításának fontosságáról. A ruszin szervezetek vezetői kérték a nagykövetség munkatársait, hogy járjanak közben a Csehországban munkát vállalni, illetve letelepedni kívánó kárpátaljaiak érdekében, velük szemben gyakoroljon pozitív diszkriminációt az államvezetés.

Magocsij professzor a ruszin–lengyel kapcsolatokról szólva kifejtette, hogy a lengyel állam demokratikusan, az uniós elvárásoknak megfelelően kezeli a kérdést és egyáltalán a nemzeti kisebbségek problémáit. A Lengyelországban élő ruszinok ennek megfelelően elismert nemzet fiaiként élhetnek, akiket minden olyan jog és kiváltság megillet, mint a többi ott élő nemzeti kisebbséget. Vannak azonban nyugtalanító jelek, mondta a professzor. A Lengyel Miniszteri Tanács nemzeti kisebbségi bizottságába két ruszin is bekerült, egyiküket azonban azzal az indokkal állították félre, hogy a Lengyelországban lemkiknek nevezett ruszinok valójában az ukránság részét képezik.

A Ruszin Világkongresszus elnöke szóba hozta a Kárpátokból 1947-ben erőszakkal kitelepített ruszinok problémáját. A felek egyetértettek abban, hogy valóban fontos, ugyanakkor bonyolult kérdésről van szó. A kitelepítésre a második világháború végén Voliny megyében kirobbant ukrán–lengyel etnikai villongás következményeként került sor. Tény viszont, hogy nem lehet az ukrán történelem igazságtalanságainak terhét a kárpátaljai és a lengyelországi ruszinság vállára rakni.

Pavlo Robert Magocsij professzor külön elemezte a kárpátaljai ruszinság sorsát. Mint elmondta, Ukrajna az egyetlen olyan állam, ahol nem ismerték el nemzetként a ruszint. Reinhold Brender, az Európai Bizottság politikai tanácsosa elmondta, hogy az EU-t határozottan nyugtalanítja az emberi jogok megsértése Ukrajnában. A ruszin kérdés éppen ezért akadályként gördül Ukrajna integrációs törekvéseinek útjába. Magocsij professzor szerint a kárpátaljai ruszinok ma már csak a nemzetközi közvélemény és az EU támogatásában bíznak. Ha Ukrajnában nincs rájuk szükség, úgy ők ezentúl az Európai Uniót tekintik szimbolikus hazájuknak, tájékoztatta az igazi Kárpáti Igaz Szót a Kárpátaljai Ruszinok Tanácsának sajtószolgálata.

(b.cs.)