2006. április 11., kedd Országos közéleti lap II. évfolyam, 53. (115.) szám
Hirdessen Ukrajna egyetlen országos magyar lapjában
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum Főszerkesztő
Az uborkatermesztés lesz a stratégiai ágazat?

Az ungvári Reform sajtóklubban az agrármarketing-projekt hároméves eredményeit és a gyümölcstermesztés helyzetét elemezték. A projekt amerikai támogatással jött létre még 2003-ban azzal a céllal, hogy javítsa az ágazat jövedelmezőségét. Megyénkben jelenleg 77 farmergazdaság, 25 gyümölcstermesztő tartozik az ügyfeleik közé.

Kárpátalja természeti-éghajlati adottságai ideálisak a gyümölcs termesztésére. Ennek ellenére az ültetvények területe jelenleg kb. hatszor kisebb, mint a kalászosok területe, ugyanakkor az ebből az ágazatból származó jövedelem mintegy kétszer nagyobb a gabonatermesztés által produkáltnál, számolt be a sajtó képviselőinek Roman Szalo, az agrármarketing-projekt kárpátaljai koordinátora. Épp ezért a gyümölcstermesztés kitörési pontot, jövedelemszerző lehetőséget jelent. A múlt év folyamán 2300 egyéni konzultációra, 10 kerekasztal-beszélgetésre és szemináriumra, valamint több mint 200 munkatalálkozóra került sor.

Az agrármarketing-projekt kárpátaljai koordinátora megjegyezte: egyes települések a különböző kultúrák termesztésére specializálódtak. Zariccsjára, Szilcére a káposzta jellemző, Siroke földiepréről, Nagydobrony korai burgonyájáról, Újdávidháza pedig a tormájáról híres. Ugyanakkor úgy tűnik, Kárpátalján a stratégiai növény mégis az uborka lehet. Jelenleg a termés 75%-át a megyében dolgozzák fel.

A lehetőségeket figyelembe véve az agrármarketing-projekt jóvoltából szakszemináriumokra került sor. Egyik rendezvényükön az uborkatermesztés új technológiáiról értekeznek. Fejlődésnek indult a kertészet. A régi kertek ugyan már kimerültek, a gyümölcsfák kiöregedtek s betegségekkel fertőzöttek, viszont az elmúlt évben 110 hektár új ültetvény telepítésére került sor, melynek nagy részét almafák alkotják. Egy bustyaházai farmer például aszalt almát és szilvát exportál Bosznia-Hercegovinába. A szakemberek szerint a megtermelt gyümölcs jelentős része szanatóriumokba és a falusi zöld turizmusnak köszönhetően a falvakba kerül.

Roman Szalo elmondta, az idén az agrármarketing-projekt három bemutatót tervez: a korai káposztatermesztésről Zariccsán, a melegházi paradicsomtermesztéséről Szászfaluban, míg az uborkatermesztésről Lucskán. Ennek során a vetőmag beszerzése mellett mód nyílik a termesztés eredményeinek összehasonlítására, a védekezési módok megismerésére. Ukrajnában a vetőmagtermesztésnek nincsenek hagyományai, s ezért a német, a holland és a francia szaporítóanyag uralja a piacot. Gondot jelent az is, hogy bár az országban van tanácsadó szolgálat a mezőgazdaságból élők számára, viszont ezt az állam nem támogatja. Kárpátalján két ilyen iroda működik, míg például Lengyelországban egy olyan közigazgatási egységben, mint amilyen az Ungvári járás, közel 60. Az agrármarketing-projekt üzleti modell készítésében is kész segítséget nyújtani.

Olekszandr Kovaly, az agrármarketing-projekt szakembere arról beszélt, hogy a kárpátaljai farmerek még nem törhetnek be a világpiacra, de aktívan részt vehetnek az ukrajnain. Korai káposztából például megyénk látja el az ország nyugati részét. Gondot az jelent, hogy nálunk kevés figyelmet fordítanak az áru kiszerelésére, s az ár között is tapasztalható némi különbség. Az agrármarketing-projekt elképzelései szerint a belarusz és a balti rész lehet a kárpátaljai termelők új piaca. Ljudmilla Dzjamko szakember elmondta: az, hogy megyénkben kevés a földterület, a nagy felvásárlópiacok messze vannak, megmutatkozik az árfekvésben is. A primőrök árára kihatással van az energiaáremelés, a szállítás, s emellett egyre többe kerül a szántás és a műtrágya is. Gátolja az ágazat korszerűsödését, hogy a termelőknek csupán a 3%-a farmer, a többi őstermelő. Az egyéni gazdaságok száma mintegy 300 ezerre tehető.

T. V.

Minden jog fenntartva © 2006 Kárpáti Igaz Szó