Az MSZP – ha az uniós választásoktól eltekintünk, márpedig eltekinthetünk – először vállalt nyíltszíni kampánydemonstrációt a szombati nagygyűléssel. A Fidesz 2002 után már hagyományt folytatott. Mindkét párt elégedett lehet a nagygyűlések után. Az történt, amit elterveztek.

A tömegbecsléssel foglalkozó biztonsági emberek úgy számolnak, ha sűrűn vannak egy gyűlés részvevői, akkor négyzetméterenként négyen-öten férnek el. Ezen az alapon a Kossuth-téren mintegy százezren. (A Kossuth-szobor előtti területen például 23 ezer 600-an, a főbejárattal szemközti térségen 23 ezer 805-en, a Metró lejáró felőli részen 23 ezer 175-en). A tér tele volt vasárnap. A szűk Nádor utcában a 30-as számú házig, a Báthory utcában a 6-ig, az Alkotmány utcában a 14. számmal jelzett épületig álltak emberek, míg a Széchenyi rakpart a képviselői irodaházig tele volt. Így együtt további bő ötven-hatvan ezer ember csatlakozhatott a Kossuth-tériekhez. Az MSZP rendezvényén, hasonló számítással, ha a Hősök terétől a Köröndig szorosan állnak, százötven ezren lettek volna, de a színpadtól legtávolabb lévő területeken lazábban álltak, tehát nem lehettek százötven ezren – olvashattuk a kettős budapesti "áprilisi majálisról" a Népszabadságban.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólalásából a nemzet és a köztársaság egységének gondolatát, Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt szavaiból magyar egység és a szolidaritás hangsúlyozását emeli ki a legtöbb tudósítás.