Bármely magyar állampolgár ingyen halászhat, vadászhat, vagy ha úgy tartja kedve, kiköthet, hírközlési állomásokat telepíthet Norvégia közelében a Spitzbergák-szigeteken, olvasható az immáron több mint 86 éve aláírt nemzetközi szerződésben.

Eléggé feledésbe ment és már Magyarországon is kevesen emlékeznek rá, hogy egy 1920. február 9-én kelt nemzetközi szerződéshez 1927-ben csatlakozva az anyaország polgárai jogot szereztek ahhoz, hogy a Spitzbergákhoz tartozó közel ezer szigeten "a szigeteket hajózási, halászati és bányászati célból használják, ott hírközlési állomásokat hozzanak létre".

A bányászásra alkalmas területek kiaknázási jogát néhány évtizeddel ezelőtt Norvégia már megvásárolta a szerződő államoktól, azaz ez a kitétel érvényét veszítette. Egyedül a paktumhoz később csatlakozó, a Szovjetunió feldarabolódása után létrejött és jogait öröklő Oroszország maradt a szénbányászatban érdekelt ezen a vidéken.

Egyes híradások és világutazók beszámolói szerint vannak vadászok, akik furcsállják, hogy mivel a térség állatvilága igen gazdag, a magyarok nem használják ki a lehetőséget, pedig megtehetnék.

Lehet, hogy azért, mert a kétharmad magyarországnyi szigetcsoport a Föld legészakibb lakott helye. Területének mintegy 60 százalékát egész évben hó és jég borítja, a nyári átlaghőmérséklet alig éri el a 6 Celsius-fokot. Rénszarvas, sarki róka, jegesmedve, fóka, százféle madár lakhelye ez a tiszta levegőjű, érintetlen természeti csodavilág. A környező vizeken pedig rengeteg bálna él. Tudni kell egyébként, hogy a Spitzbergákon április 19 és augusztus 23 között nem nyugszik le a nap.

A magyar "tenger", azaz a Balaton mellett ezek szerint létezik egy valódi magyar tenger is, noha a görög Korfu-szigetét és újabban már Tunéziát még inkább kedvelő magyar turisták és idegenforgalmi irodák erről a "hűs" egzotikumról szinte teljesen és érdemtelenül megfeledkeznek.

Pedig az egyezmény még ma is hatályos! Ennek értelmében a Spitzbergákon elvileg az idegenforgalom lehetőségei mellett a magyar kutatók jelen pillanatban is bárhol létesíthetnének bázisokat. Az itt gyűjtött légköri adatok 95 százaléka mindenféle szennyeződéstől mentes.

A szóban forgó törvény napjainkban is a magyar jogrend részét képezi, állítják az ügyben kompetens szakemberek.

A megállapodás 39 államra vonatkozik. Ide tartozik viszont, hogy a Spitzbergák felett Norvégia gyakorolja a szuverenitást, és területi követelése vele szemben egyetlen országnak sem lehet. Azonban a szigetcsoport területén a szerződő felek jogai a fent említetteken kívül még az ingatlanszerzésre is kiterjednek.

Rengetegen háborúztak az elmúlt évszázadokban a Spitzbergákért. Főként az angolok és a hollandok. A helyet a vikingek fedezték fel a XII. században. Norvégia 1871-ben területi igényt jelentett be, de ezt akkor még nem ismerték el. A szigetcsoport jelentőségét növelte a szén- és foszforbányák felfedezése, de a nemzetközi szerződést csak 1920-ban kötötték meg az érdekelt államok. S mivel köztük volt Magyarország és az egyezmény ma is érvényes, ezért bizton kijelenthető, az évtizedek óta ráragasztott titulus ellenére nem a Balaton a magyar tenger, hanem a Spitzbergák-szigetek melletti igazi nagy vízfelület.

(nigriny)