|
Szak-Tár
"Virágos" tennivalók
A korán virágzó évelők: hóvirágok, hagymás tulipánok, nárciszok, jácintok téli takaróanyagát lazítsuk fel, hogy a növények napfényhez és levegőhöz jussanak.
A növények közül a korhadó takaróanyagokat azonban ne távolítsuk el, mert takarónak kitűnőek, emellett pedig a nedvesség is megmarad alattuk.
A rózsák takaróját is távolítsuk el, s kezdjük meg a metszésüket. Az alacsony bokorrózsákat egyharmadára, a parkrózsákat felére vágjuk vissza, a hajtásnövekedéstől függően. A lugasnak nevelt futórózsát inkább csak ritkítsuk.
Március második felében a teleltetett növényeket, például a muskátlit, dáliát kell előneveltetni, friss földbe ültetve. Meleg, világos helyre állítsuk őket, s megkezdhetjük az öntözésüket. A muskátlit, fuksziát az egyharmadára kell visszavágni, mert ezzel új hajtások nevelésére ösztönözzük a növényt. A dáliát a gumók szétszedésével szaporíthatjuk. Fontos, hogy szárrész-rügy mindegyiken maradjon.
Cserepes növényeinket még ne állítsuk a szabadba, akkor sem, ha az időjárás megenyhült.
Milyen legyen a fialóláda?
Az anyanyulak ketrecének elengedhetetlen tartozéka a fialóláda.
A legjobb megoldás az, ha kívülről csatlakozik a ketrechez, mert így a többnyire amúgy is szűkre méretezett helyből nem foglal el területet. Anyaga sima farostlemez vagy műanyag legyen. A megfelelő méret közepes testű fajták esetén 50x35x35 cm. Fontos, hogy a bejárati nyílás legalább a 1820 cm átmérőt elérje. Az ennél nagyobb nem célszerű, mert az anyanyúl a csecsbimbójára tapadt kisnyulat könnyen kiránthatja magával, s hideg idő esetén a kisnyúl kihűl, elpusztul. Jó megoldás, ha a fialóláda fedele nyitható, hiszen így a kisnyulak bármikor ellenőrizhetőek.
A láda aljára viszont érdemes néhány lyukat fúrni, hogy a belekerült nedvesség eltávozhasson. Alomnak pormentes forgácsot, szalmát vagy szénát tegyünk, s ügyeljünk arra, hogy szárazak és penészmentesek legyenek. A ládát, ha már nincs rá szükségünk, kimosva és fertőtlenítve tároljuk.
Itt az oltás ideje
Március végén megkezdhetjük a gyümölcsfák átoltását.
Ekkor valamennyi koronaágat metsszünk vissza, és lehetőleg még az ősz folyamán lemetszett oltóvesszővel oltsuk be. Fiatal fák esetében a héj alá oltás vagy a hasítékoltás a célravezető. Idősebb, egészségesebb és kifejlettebb gyökérzetű és törzsű fákat is átolthatunk, ha azokat előzőleg megifjítottuk. Ezeknél a kecskelábékezés vagy a hasítékoltás (két oltóvesszővel) lehet a legeredményesebb módszer.
Fiatal gyümölcsfáinknál előfordulhat, hogy koronájuk normálisan növekszik, de a törzsük nem vastagodik. A bajon köpülyözésnek nevezett eljárással segíthetünk. Ennek alkalmazása során a törzset függőleges irányban éles kacorral felhasítjuk. Az így keletkezett seb gyorsan begyógyul, és a törzs vastagsága rohamos növekedésnek indul.
|