A kertek és kiskertek művelésénél – bármilyen legyen a talaj típusa – nélkülözhetetlen a szerves trágya használata. Ezek ugyanis a növények számára hasznos makro- és mikrotápelemeket a megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák. Több féle, különböző összetételű szerves trágya van.

A szarvasmarha- és lótrágya, más néven istállótrágya tápanyagban gazdag, s kiváló talajjavító hatással (humusznövelő, szerkezetjavító) rendelkezik. Indító trágyázásként alkalmazzuk:

– homoktalajra: 15–20 kg/négyzetmétert, kétévenként,

– vályogtalajra (jó szalmásan) 10–15 kg/négyzetméter, háromévenként

– agyagtalajra (jó szalmásan) 10–15 kg/négyzetméter, háromévenként.

A sertéstrágyának is megfelelő a tápanyagtartalma, bár a talajszerkezet-javításra zöldtrágyával kombinálva hatásosabb. Inkább tápanyag-visszapótlásra használjuk évente:

– homoktalajra 10–12 kg/négyzetméter

– vályogtalajra 8–10 kg/négyzetméter

– agyagtalajra 8–10 kg/négyzetméter mennyiségben.

A juhtrágya az egyik legjobban hasznosuló trágyaféle. Magas tápanyagtartalma miatt trágyalé formájában is használhatjuk. Igen hatásos a bogyósokban és a szőlőben, a sor melletti árkok feltöltő trágyázásakor. Ebből:

– homoktalajra 10–12 kg/négyzetméter

– vályogtalajra 8–10 kg/négyzetméter

– agyagtalajra 8–10 kg/négyzetméter szükséges.

A baromfitrágya igen tömény, ezért – s a magas nitrogéntartalma miatt – hígítva használjuk, vagy komposztban szalmával rétegezve érleljük. Friss baromfitrágyát tápanyag-visszapótlásként négyzetméterenként 3–5 kg-nyi mennyiséget dolgozzunk be, egy ásónyom mélyen a talajba.

Más állati eredetű, például kecske-, nyúl- stb. trágyát a komposztkészítésnél használjuk fel.