A zöldségfélék vetőmagjainak élettartama igen különböző. Vannak köztük olyanok, amelyek akár 6–8 évig is megőrzik csírázóképességüket, más magvak viszont még kétéves tárolást sem viselnek el.

A családi ház kertjében, a hétvégi telken egy-egy zöldségféléből nem nagyon szokás nagy területet bevetni, ehhez pedig kevés vetőmag is elegendő. Így a megvásárolt mag egy része a fiókba kerül. Ugyanakkor a vetőmagvak tárolása és az "öreg" magvak elvetése nem mindig célszerű, mert ha elvesztette csírázóképességét, és nem kel ki, akkor a vetést a gazda csak megkésve tudja megismételni. Ilyen esetben ritkán számíthatunk jó termésre. Egyes zöldségfajoknál már nem is érdemes a sikertelen vetést megismételni.

A zöldségfélék vetőmagjainak élettartama a következő:

6–8 évig csíraképes a görögdinnye, a sárgadinnye, az uborka, a spárgatök és a sütőtök vetőmagja.

4–5 évig megőrzik csíraképességüket a káposztafélék, a fejes saláta, a spenót, a retek, a paprika.

3–4 évig a borsó, a bab, a paradicsom, a vöröshagyma, a sárgarépa, a zeller, a cékla vetőmagja.

2–3 évig tartható el a petrezselyem, az édeskömény magja.

Csupán egy évig szabad tárolni és a következő évben el kell vetni a pasztinák, a feketegyökér és a kapor magját.

A megvásárolt vagy saját termésű vetőmagokat hűvös, száraz, de ugyanakkor szellős helyen tartsuk, papír- vagy vászonzacskóban. A műanyag fóliazacskók alkalmatlanok a vetőmagvak tárolására.

Ha kétségeink támadnak afelől, hogy a készletünkben lévő vetőmag alkalmas-e a vetésre, ajánlatos csíráztatási próbát végezni. Egy porcelántányérba tegyünk egy réteg vattát, ezt borítsuk le fehér papírszalvétával vagy papírzsebkendővel, majd alaposan nedvesítsük meg. Ezt követően csipesszel tegyünk rá pár darab magot, amit szalvétával fedjünk le, majd ismét nedvesítsük be. Végül az edényt alufóliával takarjuk le a kiszáradás megakadályozása végett.

A borsó és a bab már 3–4 nap múlva csírázni kezd, a paprika és a paradicsom viszont csak 5–6 nap múlva. 10–12 nap elmúltával számoljuk meg az ép, egészséges, erőteljesen fejlődő csírákat és a nem csírázó magvakat is. Ezek arányából könnyen kiszámíthatjuk, hogy az előírásosnál mennyivel több magot kell elvetnünk ahhoz, hogy teljes növényállományunk legyen.