Ausztria a csatlakozással helyesebb utat választott, mint Svájc, amely a belépési tárgyalások megkezdését elutasító 1992-es népszavazás óta kétoldalú megállapodásokkal igyekszik legalább közeledni az EU-hoz. Ezek a bilaterális egyezmények kompenzálták ugyan a belső piacról való kirekesztődés fenyegető hátrányait, de nem voltak elegendőek ahhoz, hogy olyan valós növekedést indítsanak be, mint amilyen Ausztriában a teljes jogú tagsággal bekövetkezett. A gazdaságkutató véleménye szerint a svájci mérleg legfeljebb semlegesnek mondható.

Mindez nem ellentétes azzal, hogy Svájc még mindig megelőzi Ausztriát a versenyképesség minden mutatója tekintetében. Ez az előny azonban jelentősen csökkent. Így például az egy főre számított nemzeti össztermék (GDP) Svájcban ma már csak hat százalékkal nagyobb, mint Ausztriában – korábban a különbség lényegesen több volt.