Hét határon túli magyar szervezet egyetért azzal a magyar alkotmánymódosítási szövegtervezettel, melyet csütörtökön Budapesten ismertettek a kormány képviselői.

A szakmai egyeztetést követően Avarkeszi Dezső kormánymegbízott sajtótájékoztatón elmondta: a tervezet szerint a Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, elősegíti jogsérelmeik orvoslását, számukra Magyarország területén jogokat, azon kívül pedig kedvezményeket és támogatásokat biztosít.

A tervezetben ugyanakkor, bár korábban szó volt róla, nem szerepel a határon túli magyarok közjogi státusának meghatározása. A Határon Túli Magyarok Hivatalában tartott tanácskozáson nem vettek részt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja képviselői.

"Nem kijelenteni kell, hogy mi a magyar nemzethez tartozunk, hanem megtalálni a konkrét kapcsolódási pontokat" – nyilatkozta a romániai Új Magyar Szónak Varga Attila RMDSZ-alelnök. Kifejtette, azért nem értettek egyet az eredeti javaslatnak azzal a bekezdésével, hogy az alkotmány a magyar nemzetre vonatkozó meghatározást tartalmazzon, mert ez mindegyik Magyarországgal szomszédos országban konfliktust gerjesztene, és a kérdést sem oldaná meg.

A magyar kormány tavaly novemberi javaslatában szerepelt egy olyan passzus, amely szerint a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös kulturális, nyelvi, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott közölte: az első, december 16-i egyeztetésen igazából csak abban a kérdésben volt nagy vita, hogy a nemzetfogalom milyen módon kerülhet be az alkotmányba.

A mostani tanácskozáson – az RMDSZ kompromisszumra tett ajánlatát figyelembe véve – a résztvevőknek sikerült törvényjavaslatot elfogadni. Ebben a változatban nem szerepel a nemzetfogalom, viszont beépítették a határon túli szervezetek által tett javaslatok egy részét. Az RMDSZ ajánlása az volt: nézzék meg, melyek azok az elemek, amelyekben valamennyi határon túli magyar szervezet egyet tud érteni, és ne terheljék meg az alkotmánymódosítást a nemzetfogalomról szóló vitával.

 A tanácskozáson jelen volt az RMDSZ, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, az Ausztriai Magyarok Egyesülete, az Észak- és Nyugat-Európai Magyar Szervezetek Szövetsége.

Költözik a magyar szó

Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke elutasítja a vádakat, melyek szerint az MNT beavatkozik a Magyar Szó szerkesztéspolitikájába, és, hogy az MNT áll a szerkesztőség nagyobb részének Szabadkára költöztetése mögött.

Józsa kijelentette, hogy a Magyar Szó nem költözik Szabadkára, hanem mától kezdve "Szabadkán szerkesztik".

"Az okokról kérdezzék Kókai Péter főszerkesztőt, ne engemet. Az MNT csak elfogadta azt, amit a főszerkesztő javasolt". Hozzátette, hogy a VMSZ, amelynek tagja, nem fog beavatkozni a lap szerkesztéspolitikájába, annak ellenére, hogy a VMSZ székhelye Szabadkán van és az MNT tagjainak kétharmada is a Vajdasági Magyar Szövetséghez tartozik. "A VMSZ eddig sem avatkozott be a szerkesztéspolitikába és nem is fogja ezt tenni" – mondta Józsa.

Németh Zoltán, a Magyar Szó újságírója viszont elmondta, hogy a cikkek minősége állandóan csökken. Értékelése szerint a Magyar Szó Újvidékről való elköltöztetése a VMSZ-es politikusok, nem pedig a Magyar Szó vezetősége által kieszelt politikai folyamat része.

Szerbhorvát György szociológus szerint a hatalmon levő magyar politikai elit "elfojtotta a lapot".