A Vajdasági Magyarok Szövetsége megítélése szerint az eddig jól bevált támogatási formákat maradéktalanul meg kell őrizni, ugyanakkor új formákkal – vállalkozásfejlesztés, munkahelyteremtés – kellene gazdagítani. "Számtalanszor elmondtuk már: a két legsúlyosabb helyzetben levő régió (Kárpátalja és Vajdaság) esetében pozitív diszkriminációt kell alkalmazni. Ez eddig csupán a Szülőföld Alap támogatásainál valósult meg" – hangsúlyozta Kasza József, a VMSZ elnöke. Hozzátette: a Vajdaság hosszú időn keresztül (különböző okokból) jóval kevesebb támogatást kapott, mint a többi régió. "A mi régiónk az egyetlen, ahol nem működik magyar egyetem anyaországi támogatással, és csak szimbolikus juttatásokat kaptunk a gazdaság megerősítésére, vállalkozásfejlesztésre, munkahelyteremtésre. E nélkül pedig a délvidéki magyarság elszegényedésre és elfogyásra van ítélve" – nyilatkozta a pártelnök.

A nemrég bevezetett nemzeti vízumról és a tervezett alkotmány-kiegészítésről a vajdasági politikus elmondta: a kormány minden olyan kezdeményezését támogatják, amely megkönnyíti a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását, anyaországi, Kárpát-medencei és a világban szerteszóródott nemzettársakkal való zavartalan kapcsolattartást. Így természetesen a nemzeti vízumot és az alkotmány-kiegészítést is. Végső és igazi megoldásnak azonban továbbra is a magyar állampolgárság megadását tekintik. "Európában honos kettős állampolgárságot igényelünk, a jogok és kötelességek teljes körével. Ez persze nem jelenti azt, hogy a délvidéki magyarok minden joggal élnének is, mint például a letelepedési, munkavállalási, szavazati joggal" – tette hozzá.

A BKB pereket indít

Két pert is indítani kíván a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ellen, amelyet eljárásbeli hibákkal és okirathamisítással vádol – közölte Kovács Lehel, a BKB alelnöke.

A BKB az első perben a szenátusi ülés előkészítésében és a gyűlés lebonyolításában történt eljárásbeli hibákért tesz majd feljelentést, s vagy polgári per formájában, vagy a romániai nép ügyvédjéhez fordulva próbál majd érvényt szerezni igazának. Kovács Lehel szerint a szenátus nem minden magyar tagja kapott idejében meghívót a hét elején megtartott ülésre. Emellett tudomásuk szerint a döntést előre meghozták, hiszen egy nappal a szenátus ülése előtt az intézmény hivatalos tájékoztatójában szerepelt már a rektorátusnak az a határozati javaslata, amely közvetett módon a magyar karok elutasítását jelenti.

Ugyancsak eljárási hibának nevezték, hogy az egyetem akadémiai tanácsának elnöke, Andrei Marga állítólag kétszer szavaztatott a szenátusi ülésen a szóban forgó határozatról. Kovács szerint az első voksolás után kilenc tartózkodást regisztráltak, majd Marga tízperces beszéd után megkérdezte a jelenlevőktől, hogy van-e konszenzus a kérdésben, ezt követően pedig a második szavazást is elrendelte. Ezután annyiban változott az eredmény, hogy a 85 igen szavazat mellett nem kilenc, hanem tíz tartózkodás született.

A második per a büntetőjog kategóriájába tartozik, hiszen a BKB okirat-hamisítással vádolja az egyetem vezetőségét. Kovács emlékeztetett rá, hogy az intézmény vezetősége a szenátusi voksolást követően több romániai országos napilapban megjelentette az elfogadott határozatot. Ugyanakkor egy olyan rövidebb szöveg is napvilágot látott fizetett hirdetés formájában, amely közölte, hogy a magyar karok létrehozásának kérdését a szenátus elutasította, hiszen sem tanszékeket, sem karokat nem hozhatnak létre etnikai alapon. Kovács szerint a hirdetésben mindezt szenátusi határozatként tüntették fel, noha az egyetem legfőbb döntéshozó szerve elé ilyen dokumentum soha nem került. A határozatnak iktatószáma sem volt.

Népgyűlés az autonómiáért

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 15-én Székelyudvarhelyre népgyűlést hívott össze, hogy Székelyföld területi autonómiájának ügyét előmozdítsa.

A szervezők tagadják, hogy a rendezvényhez a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette Magyar Polgári Szövetségnek köze lenne, a népgyűlés összehívását sokan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által Kézdivásárhelyen szervezett március 15-i központi ünnepség ellenrendezvényének tekintik. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta: Székelyudvarhelyen a székely területi autonómia biztosítását követelő kiáltványt készülnek felolvasni, hogy az autonómia igénye megerősítést nyerjen.