A kalendáriumban február utolsó harmadára is jut néhány jelentősebb nap. 22-én üli névnapját üszögös Szent Péter.

Különös nevét egyes kutatások szerint félrehallásból nyerte a szent: a cathedra Sancti Petri középkori magyar fordítása "Szent Péter ü székössége" változott az idők folyamán üszögössé, és így alakult ki az ehhez kapcsolódó hiedelemkör.

E napot egyes vidékeken szerencsétlennek tartották, ezért semmilyen munkát nem végeztek. Tilos volt tyúkot ültetni, az asszonyoknak a lisztbe nyúlni, mivel attól féltek, hogy üszögös lesz a búza, megfeketedik a tojás. A régi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Turán úgy tartották, hogy ilyenkor nem szabad szántani, sem vetni, mert üszkös lesz a gabona.

A Temes megyei Székelykevén időjárásjóslás is fűződik e naphoz: "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő". Úgy tartják, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József napján is.

Üszögös Szent Péter ünnepét Mátyás napja követi február 24-én. Személyével kapcsolatban említésre méltó hagyomány maradt fenn. Amikor Jézus meghalt, az apostolok tizenegyen maradtak, mivel az áruló Judás felakasztotta magát. Hogy meglegyen a 12 személy, Jézus mennybemenetele után, de még Pünkösd előtt az ő helyére választották a tanítványok szűkebb köréből Mátyást. Az apostol életéről egy apokrif írás, András és Mátyás cselekedetei tudósít. Eszerint ő is vértanúságot szenvedett, egy nyakazó bárd oltotta ki az életét. A fennmaradt ábrázolásokon ezért bárddal vagy szekercével ábrázolták. A középkorban az ácsok és a mészárosok védőszentjükül tisztelték.

E naphoz is fűződik időjárási regula:

Ha Mátyás jeget talál, akkor töri,

Ha nem talál, akkor csinál.

A hozzá kapcsolódó hiedelmek közül érdekességnek számít a kiszombori. A településen, ha ezen a napon fagyás van, jeget olvasztanak. Magyarbán hegyesen pedig úgy tartják, hogy Mátyás osztja ki a madaraknak a sípokat, hogy kedvükre fújhassák a nótáikat.

Az e napi időjárásból a termésre és a tojásszaporulatra jósoltak. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Szlavóniában, ha havas volt az idő, a jó termés reményében búzát, árpát és zabot vetettek, a gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsot, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a várható termést, és savanyú lesz a szőlő. Ugyancsak számos hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz. Ennek egyik példája, hogy az e napon kikelt csirkét marakodósnak, "veszekedősnek" tartották.

A halászok a Mátyás napján fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában Mátyás csukája néven emlegetik.

Ismert szólásnak számít a "Mátyás, Gergely két rossz ember", ami arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni.

T. V.