A kárpátaljai festőiskola árnyékában valamelyest háttérbe szorult – és szorul ma is az ikonfestés. Pedig az egyházi táblaképek nem álltak távol Boksay Józseftől sem, hiszen az ungvári görög katolikus székesegyházban egy teljes ikonosztázában gyönyörködhetnek a hívek és az oda ellátogató turisták.

Mihajlo Prijmics, az Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Főiskola művészettörténet-tanára szerint valaha külön iskolája volt az ikonfestészetnek. A kárpátaljai táblaképek jellegzetes motívumai a meseszerű megjelenítés, a különböző növényi (virág) minták jelenléte. Példa erre a Kárpátaljai Néprajzi Múzeumban található selesztovói fatemplom ikonosztáza, amely tele van virágos motívumokkal.

– A kárpátaljai szakrális művészet képviselői kedvelték a népi díszítő elemeket, az élénk színeket – magyarázza a szakember. – Külön figyelmet érdemel az ecsetkezelés. A képeken ábrázolt arcok hosszítottak és nem kerekek, mint ami az ukrán szentképekre jellemző.

A tanintézet műhelyébe lépve Mihajlo Prijmics egy ikont mutat, amely Alsóvereckéről származik és Krisztus megkísértését ábrázolja. Az alkotást restaurálni kellett, mondja kísérőm, mert az idők során megkoptak rajta a színek, néhol pedig a lepattogott festéket gyurmával pótolták.

A szentképek festői nem szignálták munkáikat, ezért is nehéz kideríteni, melyik évszázadban készülhettek.

– A legnagyobb kárt a hozzá nem értő, laikus restaurátorok okozták, amikor a táblaképeket bútorfényesítő lakkal próbálták még fényesebbé és élénk színűvé tenni – folytatja a művészettörténész. – Csakhogy ezzel rontanak az értékes darabon. Az ikonok felújításánál rá kell jönni arra, milyen technológiát, festéket és más kelléket használtak a szerzetesek, illetve a táblaképfestők és ugyanolyan összetételű eleggyel kell kezelni a megsérült darabot.

A kárpátaljai ruszin falvakban még jelenleg is felbecsülhetetlen értékű szentképgyűjtemények vannak mind a templomokban, mind a hívők magántulajdonában.

Nemrég adtunk hírt róla, hogy egy lengyel állampolgár 14, a XVIII. században készült ikont próbált átcsempészni az ukrán–szlovák határon. A táblaképek művészeti és eszmei értékét a Kárpátaljai Boksay József Szépművészeti Múzeum szakemberei állapítják meg. Elmondásuk szerint nem egyedi esetről van szó, évente több szentképet próbálnak kivinni az országból, hiszen Nyugaton óriási kereslet van a szakrális művészeti tárgyak iránt.

Bármennyire hihetetlen, de egy kárpátaljai ikon hamisítványa megtalálható a párizsi Louvre-ban is. Abban a teremben van, ahol a kitűnően hamisított "remekművek" kaptak helyet, mondja Mihajlo Prijmics.

(fedák)