|
Forza: gyorslépésben előre!
Kárpátaljai erdőgazdálkodás svájciasan
Megalakulásakor, 2003 októberében lapunkban is beszámoltunk arról, hogy svájci és hazai szakemberek kidolgoztak egy olyan projektet, amely egyedülálló a maga nemében és Kárpátalja környezetvédelmét szolgálja. A megvalósítás az elképzelések szerint több szakaszban történik. Az első 2005 decemberéig tartott és a Huszti, valamint a Rahói járás erdőségeinek megújhodását célozta.
A második lépcsőfok kezdetén, mely 2006 januárjától 2008 decemberéig tart, Hillmar Fiolmi, a projekt megtervezője, és kárpátaljai alkalmazásának kezdeményezője összegezte az eddig eltelt időszak eredményeit és egyben megköszönte az országos és a kárpátaljai partnerek az Ukrán Állami Erdőgazdasági Bizottság, a Kárpátaljai Erdőgazdálkodási Főosztály, a Kárpátaljai Erdészeti Technikum, az Ukrderzsliszprojekt Egyesülés, valamint a huszti és a rahói erdőgazdaságok segítségét és közreműködését.
Mikola Csernyavszkij, a megyei erdőgazdálkodási főosztály szakembere értékelőjében elmondta, hogy a kezdeményezés elérte célját, ami mindenekelőtt a huszti járási alsóbisztrai erdőségekben érhető tetten, ahol felújult, illetve újraindult a telepítés mind az egynemű, mind a vegyes ültetvényeken, a vágások, a haszonfa kitermelése tervszerűvé vált, ami az erdőterületek egészséges megújulását eredményezte.
Radmila Usztics, a gazdasági szektor menedzsere a kárpátaljai fafeldolgozó ipar piaci lehetőségeit elemezte. Kifejtette, hogy a megye ipari termelésének 21 százalékát ez az ágazat adja. Kárpátalján jelenleg 350 faipari vállalat működik, amelyek közel 11 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, ám mindez a teljes kapacitásnak alig 70 százaléka.
A piackutatás továbbra is az egyik legfontosabb tényező, ahol még mindig rengeteg a kiaknázatlan lehetőség. Sokkal szélesebben is lehetne teríteni az országban és annak határain túl is a Kárpátalján készülő bútoripari termékeket. A szakemberek elemzései alapján elmondható, hogy megyénk ilyen szempontból Európa egyik legfejlődőképesebb vidéke, melyre már Nyugat-Európa is felfigyelt. Nem véletlenül érkezik ebbe az ágazatba jelentős külföldi működő tőke. Komoly lehetőségek rejlenek a nem ipari célra történő fakitermelésben is.
(n. sz.)
|