Úgy tűnik, nemcsak az ukrán és orosz hadseregben egészségtelen dolog a katonai szolgálat. Amerikai szakértők megállapították, hogy a katonáskodás eleve ártalmas az ember egészségére.

A szakvélemény szerint minél korábban kezdi el az ember a katonai szolgálatot, annál nagyobb a ráható negatív befolyás. Mert aki túl fiatalon találkozik az erőszakkal, háborús eseményekkor a halállal és a félelemmel, annak a leszerelést követően nagy valószínűséggel támadnak egészségügyi problémái.

A végkövetkeztetésre azt követően jutottak az amerikai tudósok, hogy alaposan kielemezték az amerikai polgárháborúban 1861 és 1865 között harcolt katonák személyi aktáit és életrajzát. Mintegy tizenötezer katona aktáit vizsgálták át és kiderült, hogy mindössze 15 százalékuk mondhatta el magáról, hogy a későbbi civil életben nem szenvedtek semmilyen krónikus betegségben. Az egykori katonák 40 százalékánál azonban komoly pszichikai és krónikus testi bajok jöttek elő későbbi életük során.

A következtetések levonása szerint ma sem jó, ha túlságosan fiatalon kerül ember a seregbe. A 18 évesen elkezdett katonaélet hátrányosan hat a még kiforratlan egyéniségre. Az ilyen fiatalok körében gyakoribbak a halálos balesetek, illetve a korai elhalálozás. A legideálisabb az volna, vélik a tudósok, ha a hadseregbe csak 31 éves korban soroznák be a férfiakat.