Megyeszerte számos többszintes lakóház állaga kritikán aluli. Vonatkozik ez elsősorban a múlt század 50–60-as éveiben épült négyemeletes háztömbökre. A házkezelőségek annak ellenére, hogy lakbért és egyéb szolgáltatási díjakat is behajtanak, nem végzik el még a legszükségesebb felújításokat sem, ami érthetően kétségbe ejti az ott lakókat. De vajon mit tehetnek a lakástulajdonosok?

Az elmúlt napok tetőbeomlásos tragédiáinak fényében talán még aktuálisabb a kérdés, melynek megválaszolása nem is olyan egyszerű, fejtette ki nézeteit a sajtó képviselői előtt Olekszandr Kartasov, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese, aki elsősorban azért illetékes e kérdésben, mert korábbi beosztásainál fogva évtizedes tapasztalatai vannak a ma már egyre problematikusabb témakörben.

Az Ungvári Vízművek vezetőjeként már évtizedekkel korábban testközelből érzékelte a gondokat, legfőképpen azt, hogy semmire sincs elég pénz. Sem a korszerű vízvezetékrendszer kiépítésére, sem a már meglévő, de idővel elhasználódott csövek kicserélésére. A helyzet azóta sem változott, szögezte le.

Elmondta, hogy évek óta létezik a megyében egy lakáskommunális reformprogram, viszont megvalósítása a teljes anyagi fedezet hiánya miatt folyamatosan csorbát szenved, még a legégetőbb gondok rendezése is egyik évről a másikra halasztódik.

2005-ben például a távfűtő rendszer korszerűsítésére és továbbfejlesztésére 44,9 millió, a vízvezeték-hálózat és a csatornázási rendszer felújítására 40,8 millió hrivnyát használtak fel Kárpátalján, lakástatarozásra pedig 10,6 milliót fordítottak.

Az a lehetőség viszont, hogy a szóban forgó többszintes háztömbök lakói a saját kezükbe vegyék sorsukat, a továbbiakban is fennáll. Ehhez nem kell más, minthogy egy-egy háztömbön belül szövetkezzenek, új típusú lakóközösségeket hozzanak létre. Így az a pénz, amit eddig a házkelőségek számláira fizettek be, a saját kezükbe kerülhetne, amiből fedezhetnék a felújításokat, a nagytatarozást stb.

A kérdés már csak az, hogy mire elegendő ez az összeg, ami ugye lakásonként, illetve családonként havonta alig 15–20 hrivnya. A félszázada épült háztömbök megerősítésére, állaguk teljes feljavítására nyilván nem, esetleg csak a legégetőbb "tűzoltó" munkákra. Így megint csak azok a többlakásos épületek és lakások kerülnének előtérbe, melyeknek lakói tehetősebbek, többet tudnak ilyen célra áldozni. A nagy többség viszont lehet, hogy ezzel a módszerrel se menne sokra.

Nigriny Szabolcs