Kitárul a pinceajtó, majd Sass Károly kígyósi borosgazda mosolyogva invitál "birodalmába". Van bőven látni- és ízlelnivaló. Csodaszép faragott hordók, egyiken a Sass-dinasztia családfája. A gazda végigvezet közöttük, s mindegyikről olyan átszellemült arccal mesél, ahogyan csak az tud, aki valóban ismeri és szereti a szakmáját.

Vendéglátóm jelenleg 24 fajta bort termel. Bár a legutóbbi két borfesztiválon nem tudott részt venni, neve mégis ismerősen cseng azok számára, akik rendszeresen ott vannak ezeken a rendezvényeken.

– Azért a rendszeres kiállítók közé tartozom – mondja Sass Károly –, s nem is eredménytelenül: amikor indultam, mindig volt 3–4 díjazott borom. Igaz, olyan is megesett, hogy aki tőlem vette a szőlőt, az lett az első helyezett, én pedig a harmadik. Az sem volt semmi, amikor tavalyelőtt meghívtak a nagyszőlősi borfesztiválra, utána pedig jött az ellenőrzés... A borfesztiválon külön kategóriában kellene indítani és díjazni azokat, akik csak hobbiszinten foglalkoznak a borászkodással. Ők is komoly munkát végeznek, hiszen a szőlővel, a borral folyamatosan foglalkozni kell.

– Milyen keletje van a minőségi bornak?

– Sajnos, nálunk még nincs megfelelő borkultúra, bár a nagyobb borfesztiválokon már kezdenek vásárolgatni. Én is csak hobbiszinten űzöm a szakmát, mert nem tudom eladni a nedűt. Szeretem, szívből csinálom, sokszor majd' reggelig a pincében dolgozom. A vevők nem is igen tudják, hogy vagyunk, még nem tudjuk magunkat megfelelően reklámozni.

Fejlesztés nélkül ma már ebben a szakmában sem megy. Vendéglátóm például már harmadik éve bogyózógéppel dolgozik. Mint mondja, így sokkal jobb minőségű bort lehet készíteni. A fehér szőlőfajták termése 4–5 órával a darálás után már a hordóban van, így a héja nem kapja meg azt a színt, amit például a meghámozott alma is megkap. A vörös borszőlőket viszont legalább három napig a héján hagyja, bár megjegyzi: lehet, hogy tovább kellene. A 2005-ös év termése nagyon jó volt. Az még titok, hogy a minősége milyen lesz, hisz úgy tartják, hogy nagy termés esetén gyengébb a minőség.

– Manapság minden a pénz körül forog. Milyen hitellehetőségek vannak?

– Nálunk a borászok számára még nincsenek olyan pályázatok, mint mondjuk Magyarországon. Ha lehetne, egy pincészetet építenék. Amiben most vagyunk, az nyáron igen meleg, télen pedig hideg. Megfelelő banki hitelrendszer sincs, egy évre kaphatok kölcsönt. Viszont, hogy visszahozza az árát, 5–10 év kellene. Lehetőséget az teremtene, ha például a magyar kormány az Új Kézfogás Közalapítványon keresztül Kárpátalján is beindítaná a mikrohitel-programot.

Nem könnyű szakma a borászkodás. Sass Károly 12 hektár telepítésére készítette el a dokumentációt. Új fajtákat: cserszegi fűszerest, golubokot szeretne ültetni, mivel ezek számítanak manapság menő, keresett borfajtáknak. De hiába van készen a terv, a nagytermelők kapják meg a támogatásokat, jegyzi meg keserűen. Pedig a kisebb gazdákat is támogatni kellene.

– Sajnos, nincsenek megfelelő törvények – folytatja. – Kijevben kértem engedélyt borárusításra, de nem kaptam meg. Ugyanannyit kellene befizetnem, mint egy olyan vállalatnak, amely naponta két kamionnal vagy két vagonnal értékesít. Arról nem is szólva, hogy a nagyobb vállalatoknak is jól jönne az egészséges konkurencia. Ez jót tenne az országnak is. A kisebb gazdák új ízeket vinnének a piacra. A vevő megkóstolná az én boromat, más kistermelő borát, a nagyvállalatok kínálatát, s kiválaszthatná, melyik ízlik jobban. Lehet, hogy az én borom egy hrivnyával többe kerülne, de ha ennek az aromája tetszene, azt venné meg. Bízom benne, hogy ha új vezetői lesznek az országnak, támogatni fogják a kisgazdákat is.

A másik gond: nincs megfelelő borászati szaküzlet. Minőségi terméket csak Magyarországon tudok beszerezni, ha valamilyen vegyszerre van szükségem. Ezért is kellene egy szaküzlet megfelelő szaktanácsadással, szakkönyvekkel. Jelenleg örülünk, ha megpermetezzük a szőlőt, de sokszor már lejárt szavatosságú vegyszert vásárolunk!

– A gondok orvoslása azért is szükséges, mert a borászat a turizmus fejlődését is segíti.

– Így igaz. S mivel a "Sassok", azaz a gyermekeim már kirepültek, szeretnék bekapcsolódni a falusi turizmusba. Újra beindítanám az éttermet, amit két éve bezártam, mert nem tudtam fenntartani. S a vendégek számára nyulat, tyúkot, fácánt, vadkacsát, kecskét, bárányt tartanék. Azért is kellene megfelelő hitel, mert ezt önerőből nehéz véghezvinni.

Tóth Viktor