2006. február 2., csütörtök Országos közéleti lap II. évfolyam, 15-16. (77-78.) szám
Hirdessen Ukrajna egyetlen országos magyar lapjában
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum Főszerkesztő
A kisüsti műhelytitkai
Bemutatkozik a Panyolai Szilvórium Kft.

Pálinka – ezt az italt emlegetve néhány éve még szinte mindenkinek a bűzös bögrecsárdák és zugfőzdék gyanús eredetű löttyét egyhajtásra magába döntő lumpen-proletár jutott az eszébe.

A Henessy konyakot és Jonny Walker whiskyt kortyolgató sznobok még ma is alapos lenézéssel fintorognak a "pálinka" hallatán, ám napjainkra komoly presztízzsel bíró hungarikummá nemesedett ez a párlat. Az viszont, hogy mostanság sikk "kisüsti barackot" vagy "kóser szilvát" rendelni az elegáns budapesti bárokban, sokban köszönhető az olyan minőségi italt előállító szeszfőzdéknek, mint a Panyolai Szilvórium Kft., melyet Karácsony Gábor, a cég marketing-szakembere mutatott be azon kárpátaljaiaknak, akik nem vetik meg az erős és zamatos italok nyújtotta élvezeteket.

– Megállja ma helyét az olasz grappa, a cseh beherovka vagy francia konyak mellett a magyar pálinka?

– Igen, megállja, bár a hazai fogyasztók gyakran sznobság táplálta berögződésein nagyon nehezen lehetett változtatni. Nehéz volt elfogadtatni azt, hogy a kisüsti pálinka egy olyan minőségi szeszes ital, amelyet nem lehet hektoliter számra előállítani és ezért meglehetősen magas árkategóriát képvisel. Cégünk marketingeseként elmondhatom, hogy a budapesti bárok és mulatók itallapján sokáig amolyan mostohagyermek volt a magyar pálinka, hiszen az elegánsabb szórakozóhelyek látogatói inkább whiskyt vagy konyakot fogyasztottak. Nem kívánok kirívóan "hazabeszélni", de azt meg kell jegyeznem, hogy ezek az italok élettani hatásukat és gasztronómiai gazdagságukat tekintve messze elmaradnak a pálinka mögött.

Élettani hatás alatt az elfogyasztott párlat szív- és érrendszerre, valamint az emésztőszervekre kifejtett hatását értem. A jó minőségű kisüsti gyümölcspálinka hatalmas előnye e téren abban nyilvánul meg, hogy nem tartalmaz tanninokat (csersav alapú vegyületek), amelyek gyomorégést és fejfájást okozhatnak. Kis mennyiségben, aperitifként fogyasztva segíti a nehéz magyaros ételek emésztését. Íz- és illatvilágát tekintve pedig nincs még egy olyan érdekes és sokszínű ital, mint a magyar gyümölcspálinka.

– A Panyolai Szilvórium Kft. milyen párlatokkal van jelen a piacon?

– Közel tucatnyi gyümölcspálinkánk van. A klasszikus fütyülős baracktól kezdve, a szatmári szilván át az olyan különlegességekig, mint a bodza- vagy meggypálinka. Termékeinkre jellemző, hogy a csonthéjas gyümölcsöket (barack, szilva, meggy stb.) erjesztés előtt kimagozzuk, és csak a tiszta gyümölcshús kerül a cefrébe. Ezzel elkerüljük a magban található keserű cianidtar- talom végtermékbe kerülését.

Mesterséges aromaanyagokat és cukrot egyáltalán nem használunk, a mi termékünk ezért nem más, mint a szabolcsi táj esszenciája.

– Következetesen "kisüsti pálinkát" emlegetsz. Miért kisüsti?

– Az elnevezés magát a gyártási folyamatot jelzi, mivel egyszerre viszonylag kis mennyiségű cefrét (100–150 liter) desztillálunk. A titok pont ebben van, mivel így magas rosttartalmú, sűrű konzisztenciájú cefrével dolgozhatunk az odaégés veszélye nélkül. Ebből az alapanyagból pedig sokkal több íz- és zamatanyag kerül a végtermékbe, mint egy hígabb sűrűségű, de magasabb alkoholtartalmú, cukorral "dúsított", vízzel "keresztelt" cefréből. A tömény, finomított gyümölcspárlatot desztillált vízzel 55%-os alkoholtartalmúra hígítjuk, majd palackozzuk. Aki pedig egyszer megkóstolta a panyolait, az biztos, hogy megérti, miről beszéltem, de addig is egészségünkre!

Matúz István

Minden jog fenntartva © 2006 Kárpáti Igaz Szó