2006. január 31., kedd Országos közéleti lap II. évfolyam, 14. (76.) szám
Hirdessen Ukrajna egyetlen országos magyar lapjában
CímlapMagunkrólLinkekHirdetésArchívum Főszerkesztő
A templomos lovagok hallatnak magukról

A XXI. század kezdetén közel 5 millió ember vallja magát a templomos lovagrend tagjának. A mai modern lovagok mind egyenes ági leszármazottai a középkori keresztes hadjáratok résztvevőinek, amit díszes családfával is bizonyítanak. Ukrajnában viszont még félszázan sem büszkélkedhetnek ilyen ősökkel, egyrészt mert a gerontológia még nem terjedt el annyira, mint nyugaton, másrészt információk híján a templomosok rendjét az inkvizícióval azonosítják. A korábban Franciaországban élő Olekszandr Jablonszkij, az Ukrán Templomos Lovagrend vezetője szerint mindez csak egyes történészek élénk fantáziájában született legenda. A valóságban a nemes lovagok bátor tetteikkel írták be nevüket a történelembe.

A templomos lovagrend, 1119-es szentföldi létrejötte után – amellett, hogy az ottani feladatait ellátta – fokozatosan terjeszkedik egész Európában, így a magyar királyságra is. Első nyomukat a XII. században találják, több fennmaradt oklevél is említi tevékenységüket. Népszerűségüket az egyre szaporodó kiváltságok és birtokadományok is mutatják. II. András királyunk az általa kiadott hét aranybullából a harmadik őrzését rájuk bízza, ami nagy kiváltságnak számított. IV. Béla már nem volt ilyen engedékeny: megduzzadt birtokaikat kezdte folyamatosan visszavenni. A templomos lovagrend sorsa Szép Fülöp és V. Kelemen pápa uralkodásakor végleg megpecsételődött: 1312-ben egy kiadott bulla felhívja Európa uralkodóinak figyelmét a templomosok elfogatására, rendjük megszüntetésére és 150 éves jelenlétük után birtokaikat az újonnan megerősödő johanniták rendje kapja.

Jablonszkij szerint a lovagrend ősei nemcsak erős fizikummal rendelkező, a harcművészetben jártas bátor és bölcs férfiak voltak, hanem a rend adta a világnak az első bankárokat, orvosokat, tudósokat és művészeket. Nagyon sok királyi udvarnak például a templomosok kölcsönöztek pénzt. Amikor azonban a visszatérítés került szóba, egyszerűbb volt a rendet feloszlatni.

Legendák keringenek a templomosok kincseiről, ám szinte semmit sem sikerült felkutatni belőle néhány gyűrűn, pecséten és pénzérmén kívül. Ukrajnában mindössze két általuk épített erősséget tartanak nyilván: a kamenec-podilszki és a szerednyei várat. Míg az előzőt már sikerült szinte teljesen felújítani, addig az utóbbira másfél millió euró kellene. Magyarországi templomos rendtagok bevonásával európai uniós pályázatot nyújtottak be, s a napokban terepszemlét tartottak az ungvári járás egyik leghíresebb községében. Az anyaországból érkező lovagok látnak fantáziát a dologban. Már arra is találtak magyarázatot, miért pont ezen a településen építették meg várukat a XII. században az ősök. A lovagok szerették a jó zamatos borokat és valószínűleg szőlőtermesztéssel is foglalkoztak. Bár ismereteink szerint az első borospincéket Szerednyén mégsem a templomosok, hanem Dobó István vájatta török rabokkal. Bármint is volt, a borkészítés receptjét ismerhették, hiszen Jablonszkij állítása szerint a szerednyei vár lovagjai a palesztinai keresztes hadjáratra vittek magukkal a finom nedűből.

A szerednyei várromot egy ungvári vállalkozó 50 évre bérbe vette. A hozzá tartozó négyhektárnyi területtel együtt, amelyet egyelőre beborít a szemét. Hatszáz év után a várrom tetején ismét a fehér-fekete piros keresztes zászló lobog, a templomos lovagok pedig a tavaszra várnak. Ekkorra várható az uniós pályázat eredménye és végre megkezdhetik a vár restaurációját is.

Fedák Anita

Minden jog fenntartva © 2006 Kárpáti Igaz Szó