A tartomány albán népe tizenöt napig gyászol. S még ennél is tovább találgat: ki és mi jön utána?

Rövid időn belül három jelentős pozícióra kell megtalálni a megfelelő személyt: a kormányzó Koszovói Demokratikus Liga (LDK) élére, a tartomány elnöki posztjára és a státustárgyalásokon részt vevő albán delegáció vezetőjének tisztségére.

A pártnak Rugova távozásával nincs stabil vezetése, három platform alakulhat. A reformistának tartott Nexhat Daci, a konzervatív Sabri Hamiti (a néhai pártelnök sógora), és a kettő között álló Kol Berisha körül. Végleges pártszakadás esetén felborul a kormánykoalíció, előre hozott választásokat tartanak és az egész politikai irányvonal gyökeresen megváltozik.

A nyers hatalom még mindig az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőinek kezében van. Hasim Thaqi, a "Kígyó", ma ellenzéki pártvezér, az egykori UCK politikai vezetője szinte az egyetlen albán politikus, aki rendszeresen találkozik a koszovói kisebbségek képviselőivel. Ő az, akitől ezt a legkevésbé várták, mégis ő az, aki felszólította az elmenekült szerbeket: térjenek vissza koszovói lakóhelyükre. Többször kijelentette, hogy szívesen lenne a független Koszovó első elnöke. Szerbia 37 rendbeli háborús bűncselekmény elkövetésével vádolja.

De hogy Rugova után Koszovóban és Koszovóval mi lesz, azt ma még a világon senki nem tudná megmondani.