Az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot fogadtak el csütörtökön Kolozsváron azon az Egyeztető Autonómia-Kerekasztalon, amelyet a Tőkés László református püspök által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezett.

A tanácskozáson az erdélyi magyar történelmi egyházak zöme és jelentős civil szervezetek mellett jelen volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője is.

Az EMNT azért kezdeményezte ezt a találkozót, mert – mint Tőkés László a találkozó előtt kifejtette – 2006-ban az EMNT új lendületet kíván adni az autonómia kérdésének. A szándéknyilatkozat szerint február második felében ismét hasonló felállásban szerveznek egy tanácskozást, amely egyben az ERMÁÉRT megalakulását jelentené.

Tőkés László a megbeszélést követő sajtótájékoztatón gesztusértékűnek nevezte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke elküldte a szövetség képviselőjét a tanácskozásra. Székely István, az RMDSZ szakértője az MTI kérdésére elmondta: az RMDSZ részvétele a kolozsvári megbeszélésen elsősorban a kerekasztal témáját képező autonómiának szól.

Megállapította, ha valóban létrejön az erdélyi magyar politikai és civil szervezeteket, illetve egyházakat tömörítő ERMÁÉRT, akkor némi átfedés keletkezik az RMDSZ döntéshozó szerveként működő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) és az újonnan létrejött intézmény között. Az RMDSZ képviselője nem írta alá a tanácskozás végén a résztvevők által elfogadott szándéknyilatkozatot.

Elengedhetetlen a folyamatosság

A magyarországi belpolitika viszályai és viszonyai nem képeződhetnek le a határon túl, és fordítva, a határon túli magyar közösségek politikai felfogása sem befolyásolhatja a magyarországi közvéleményt, a határon túli magyarság ügyében pedig elengedhetetlen a folyamatosság – fejtette ki Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke az Erdélyi Riport legfrissebb számában.

"El a kezekkel a határon túli magyar ügyektől!" – fogalmazta meg a tisztségviselő, hangsúlyozva: a támogató és támogatott közötti sokszor megalázó reláció helyett hatékony, kölcsönös felelősséget jelentő partneri viszonyt kell kialakítani.

Komlós úgy véli: a határon túli ügyeknek kettős jellegük van, egyrészt a racionáliák világába tartoznak, másrészt az irracionáliák, az érzelmek uralják. "Ha nem érezzük át mindkettő fontosságát, nem teremtünk egyensúlyt közöttük, félő, hogy szélsőségekbe csúszunk" . Ha csak a pénzügyi támogatást, az intézményeket, a politikát, a kapcsolatrendszert, a döntéshozó mechanizmust vesszük figyelembe, száraz ügyintézéssel szembesülünk. De a Kárpát-medencei nemzettest tudatát vélt és valós sérelmek, történelmi görcsök terhelik, ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, nem tudunk helyesen dönteni a racionáliák világában sem – mondta Komlós, aki szerint ugyanakkor nem szabad elsüllyedni az érzelmek világában sem.

A HTMH elnöke rendkívül fontosnak tartja a folyamatosság biztosítását a határon túli magyarság ügyében, függetlenül a Magyarország életében bekövetkező politikai változásoktól. "Nem lehet mindent négyévenként újrakezdeni. Tehát amit cselekszem, úgy teszem, hogy az ne legyen pártpolitika-függő" – hangoztatta az interjúalany.

Ágoston levele autonómia-ügyben

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke levelet intézett Somogyi Ferenc magyar külügyminiszterhez. Levelében javasolja, hogy a magyar diplomata hívja meg a vajdasági magyar vezetőket egy autonómiamodellel kapcsolatos eszmecserére.

Örömmel olvastuk sajtónyilatkozatát, hogy "a Balkán biztonsága a mi biztonságunk is". Igen, ez így van. Szerbia békés EU-csatlakozása a vajdasági magyarságnak is alapérdeke. Csakúgy mint a tényleges nemzeti alapú autonómia.

Koszovó státusának meghatározása néhány nagyhatalom kiváltsága volt és marad is. De a szomszédok, elsősorban Ausztria és Románia érdeklődése is racionális meggondoláson alapul. A lehetséges új piacok megszerzésére és az ezzel járó megnövekedett politikai befolyást tekintve mindenképpen.

A szerb politikai elit az igyekezetnek nem örül ugyan, de azzal a megállapítással, hogy Ausztriának mindig is volt bizonyos befolyása a Balkánon, közeledését tudomásul veszi.

Románia esete más. A két, érdekeit tekintve csak részben egymásra utalt szomszéd csendben verseng egymással.

Figyelemmel arra a veszélyre, hogy az EU-alkotmány körüli eredményekkel egyelőre nem kecsegtető vita miatt veszélybe kerülhet az EU-csatlakozás, Trajan Bãsescu román elnöknek ragyogó piár ötlete támadt: Koszovónak területi autonómia kell, jelentette ki, amelyet másutt is lehet alkalmazni. Európának és Szerbiának is kedveskedve a román államfő kijelentette, veszélyes engedmény lenne egy ország területén egy másikat is létrehozni.

Kidolgozott autonómiamodell nélkül nem érdemes kilépni a nemzetközi politikai színtérre. Javaslatom az, hívja meg a vajdasági magyar vezetőket egy autonómiamodellel kapcsolatos eszmecserére. Jó lenne folytatni az 1999-ben megkezdett tárgyalásokat. Emlékezetes, hogy akkor a tényleges magyar (perszonális) autonómia ismérveinek meghatározásánál akadtunk el – olvasható egyebek mellett a vajdasági magyar politikus levelében.