Kárpátalján a napokban mutatták be az ukrán ipar megújulását taglaló koncepció tervezetét. Az elképzeléseket a szocialista párti Anatolij Holubcsenko, a koncepciótervezetet kidolgozó munkacsoport vezetője, az Ukrán Kohászati Egyesülés elnöke ismertette.

Az Ungváron tartózkodó Anatolij Holubcsenko elmondta, hogy a koncepciótervezet kidolgozását a szocialista párt kezdeményezte és szorgalmazta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a gazdaság egészének feltámasztását célzó tervezet nem populista pártérdekekből született. Efféle céllal nem is volna értelme a hasonló tartalmú dokumentumok kidolgozásának.

– Én úgy vélem, hogy a parlamenti választások olyan kedvező eredményt hoznak, mely lehetővé teszi az Ukrán Szocialista Párt számára, hogy a képviselői testületben erőteljes, cselekvő koalíciót tudnak majd alkotni a hasonlóan gondolkodókkal – vélekedett a kohászati egyesülés elnöke a kárpátaljai gazdasági szakemberekkel és vállalkozókkal rendezett találkozón. Hozzátette: ez egy olyan koncepció, mely valamennyi, az ukrán gazdaságot féltő és támogató politikai erő számára útmutató lehet.

Holubcsenko szerint az ukrán gazdaság a világ szemében a külhoni termékek felvásárló piacával vált egyenlővé. Ennek eredményeként folyamatosan csökken a munkahelyek száma, romlik az ukrán termékek versenyképessége a világpiacon. A 2005. évi világgazdasági fórum felmérése szerint 117 állam között Ukrajna a nem éppen előkelő 84. helyre nyert besorolást. Az egykori szocialista táborba tartozott államok közül a gazdasági mutatók alapján sokan megelőzték. Észtország például a 20. helyen szerepel, míg Lengyelország az 51., Kazahsztán a 61. a sorban. De megelőzi Ukrajnát Moldova, Oroszország és Románia is.

Ezen az áldatlan helyzeten mindenképp változtatni kell, mondta Anatolij Holubcsenko. Ezt a célt fogalmazza meg a 2030-ig szóló koncepciótervezet, melynek legfontosabb gondolata, hogy az államnak be kell avatkoznia a gazdasági folyamatokba és semmiképp nem szabad kizárólag a konkurencia feltételeit megteremtő, külső szemlélő szerepkörét játszania. A tervezet a gazdaság teljes körű liberalizációját tartja elérendő célnak. Ez a folyamat azonban nem mehet végbe a jóval fejlettebb nyugati országok gyakorlatának szolgai lemásolásával.

Az elképzelés, melyet a szocialisták kínálnak, nem új keletű találmány. Hasonló koncepcióval épített fel sikeres gazdaságot például Németország, Ausztria, Belgium, Japán és Thaiföld. Ezekben az országokban is csak az emberek életszínvonalának jelentős emelését követően engedhették meg maguknak a szabad piacot. Megismerkedve a koncepciótervezettel, a kárpátaljai vállalkozók, iparosok is láttak fantáziát abban, hogy az állam aktív szerepet töltsön be a gazdasági életben. Miroszlava Kalamunyak, az Ungvári Ruhagyár Rt. igazgatója például megjegyezte, hogy az általa vezetett vállalat kénytelen a termékeit külföldön értékesíteni, mert a belföldi piacot a külföldi konkurencia uralja. Az állam pedig nem képes tenni ez ellen.

Kijev és Mikolajiv megyét követően Kárpátalja volt az ország harmadik régiója, ahol bemutatták az Ukrán Szocialista Párt által kidolgozott, a gazdaság élénkítését célzó koncepciótervezetet.