"Vajdaságról kevés információja van a befektetői világnak, pedig számos lehetőség van ebben a térségben" – ezzel a mondattal kezdődik az az új kézikönyv, amelyet a Most-Híd Térségfejlesztési Központ adott ki. A kiadvány bemutatóját Szabadkán tartották, ahol az üzleti élet és a gazdasági szféra jelentős vajdasági és magyarországi szereplői méltatták a könyvet.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy a kiadványban az észak-vajdasági magyar többségű községek adatait gyűjtötték össze arról, hogy kik lehetnek potenciális befektetők a régióban, és az adatokból kiderül, hogy Vajdaság egyre vonzóbb a külföldi befektetők számára.

Ezt megerősítette Varga Imre, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja is, aki szerint a külképviselet messzemenően érdekelt abban, hogy a magyarországi üzleti szféra megtalálja a helyét Vajdaságban, ezért a főkonzulátus egyre több olyan tárgyalást folytat, amely a két régió gazdasági együttműködését serkenti.

Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház alelnöke a privatizáció eredményeiről beszélt, és kiemelte, hogy a tavalyi évvel bezárólag a Vajdaságban 844 vállalatból 656 magánkézre került. 2005-ben 10 sikeres vállalkozói projektet indítottak, amelybe 11 millió dinár befektetés áramlott. Egeresi szerint a privatizáció idén még folytatódik, de legkésőbb 2007-ben végezni kell minden vajdasági állami vállalat magánosításával.

A Befektetési Kézikönyv bemutatóján Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója elmondta, hogy a kézikönyv kiadója, a Most-Híd Térségfejlesztési Központ az egyik legsikeresebb ilyen gazdasági ügynökség Vajdaságban, de a szabadkai központon kívül még további öt ilyen ügynökség működik, egyebek mellett Zentán, Topolyán és Óbecsén. A magyarországi kormány által létrehozott Új Kézfogás alapítvány a vajdasági üzleti szférának kiváló kölcsönöket, és vissza nem térítendő támogatásokat nyújt – mondta Németh.

Pomogáts elégedetlen

Az Illyés Közalapítvány (IKA) elállt attól, hogy romániai bíróságnál perelje a Székelyudvarhelyért Alapítványt (SZA), amellyel szemben évek óta 40 millió forintos követelést próbált érvényesíteni. Az ügy közvetlen előzménye, hogy a magyarországi bíróság közölte: nem fogadja be az IKA ismételten benyújtott keresetlevelét, mivel nem tartja magát illetékesnek. Egyben felhívta az IKA figyelmét arra, hogy a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által vezetett erdélyi magánalapítvánnyal szembeni követelését a román igazságszolgáltatásnál lehet érvényesíteni.

E bejelentéseket Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumi elnöke és Fritz Péter felügyelőbizottsági elnök sajtóértekezleten, együttesen jelentette be. Közölték azt is: az IKA morális, nem pedig racionális döntést hozott, amikor elálltak a romániai pertől, mivel el akarták kerülni, hogy egy határon túli civil szervezettel román bíróság előtt kerüljön szembe a közalapítvány.

Mint emlékezetes, a Székelyudvarhelyért Alapítvány még az Orbán-kormány idején hozzávetőleg 40 millió forintos támogatást kapott a közalapítványtól egy civil központ létrehozására. A terv az előírt határidőig nem valósult meg; Fritz Péter a sajtótájékoztatón kifejtette: az Állami Számvivőszék által is megerősített vizsgálatuk szerint az SZA pályázata minden elemében szabálytalan volt. A kuratóriumi elnök az ügy kapcsán hangoztatta: nem pervesztésről, hanem lemondásról van szó.

Pomogáts Béla azt is kifejtette, hogy elégedetlen azzal a támogatási összeggel, amit a költségvetés a határon túli magyarok intézményes támogatására fordít. Hozzátette, hogy szerinte a jelenlegi összeg többszörösére lenne szükség. Utalt rá, hogy az általa vezetett közalapítvány támogatási kerete is csökkent a legutóbbi években; idén 800 millió forintot tudnak ilyen célokra fordítani, ami 200 millió forinttal lesz kevesebb, mint a múlt évi keretösszeg.