Március 26-a, a parlamenti és helyhatósági választások időpontja. Az új szerkesztésű választási törvény a korábbihoz képest egy sor olyan elemet tartalmaz, amelyet sok esetben a választási folyamatban közvetlenül részt vevők sem ismernek kellőképp, az átlagpolgárról már nem is beszélve. Annak érdekében, hogy megyénk magyar választópolgárai is tisztábban lássanak, gyakorlati jellegű kérdéseket tettünk fel Harapkó Krisztina jogásznak, Gajdos István parlamenti képviselő referensének.

– Értesüléseink szerint gyakorta még a helyi szintű választási bizottságok tagjai sincsenek tisztában az új jogszabály egyes passzusaival. Röviden össze tudná foglalni annak leglényegesebb elemeit?

– A választási folyamatot csak bonyolította, hogy december 21-én újabb elemekkel módosult a hatályos jogszabály, s sok helyütt akkorra már felálltak a területileg illetékes választási bizottságok, sőt munkához is láttak. Az időközben eszközölt változtatásokról pedig nem is olyan egyszerű tájékozódni, főként a falvakban, ahol mondjuk nincs internetes kapcsolat, hogy a Központi Választási Bizottság honlapjáról begyűjtsék az elengedhetetlenül fontos tudnivalókat. Információhiány esetén pedig lehetetlen a választásokra felkészülni. Ráadásul a választási törvény szigorúan tiltja bármely önkormányzati szerv számára azt, hogy beavatkozzék a választási bizottságok munkájába, azaz tanácsot sem adhatnak ezeknek. Fogadónapjaim alkalmával sorra keresnek meg a különböző szintű választási bizottságok vezetői. A gyakorlati tudnivalókra kíváncsiak. Előfordul, hogy egyes bizottsági tagok egyszerűen kilépnek a testületekből, mert képtelenek megbirkózni a rájuk váró nehéz, alapos felkészültséget igénylő feladatokkal.

– A törvény helyhatósági választásokról rendelkező részei egyéni választókörzetekről is rendelkeznek. Megmagyarázná a látszólagos ellentmondást?

– Az új választási jogszabály második fejezetének értelmében a községi tanácsokba egyéni választókörzetekből is be lehet jutni. A falvakban körzeteket alakítanak ki, s ezekből egyéni jelöltek is bejuthatnak az adott település képviselői testületébe. Ellenben a városi, járási és megyei szintű tanácsokban kizárólag politikai pártok és tömörülések választási listáin lehet mandátumhoz jutni. Ám az említett képviselőtestületek elnöki tisztségeiért szintén versenybe szállhatnak egyéni jelöltek, csakúgy mint a pártok jelöltjei is. Egyébiránt a tanácsok elnökeinek jelölési határideje február 13-án jár le.

– A pártok bizonyára alaposabban ismerik a törvény passzusait, a jelölés rendjét, viszont az egyéni jelöltek az adminisztratív eljárások folyamán gondban lehetnek. Mit javasolna számukra?

– Szeretném felhívni az egyéni jelöltek figyelmét arra, hogy csakis azok szállhatnak ringbe a mandátumért, akik az adott település lakosai, betöltötték 18. életévüket és az Alkotmány értelmében választhatnak, illetve választhatók. Ellenben a pártok listáin szereplőknek nem kell feltétlenül az adott település, város, közigazgatási egység lakosának lenniük. Mindkét esetben kizáró oknak számít viszont, ha a jelölt szándékos törvénysértés miatt büntetett előéletű.

Az egyéni jelölteknek érvényes személyi igazolvánnyal fel kell keresniük az illetékes választási bizottságot, ahol az adminisztratív eljárások után megkapják a jelöltséghez szükséges támogató aláírásokra szolgáló íveket. Szükség lesz továbbá egy 2000 karakternél nem hosszabb önéletrajzra, vagyon- és jövedelembevallásra, a választási programjukra. Az sem mindegy, hogy a támogató ívek kitöltését ki és hogyan szervezi. Amennyiben a jelölt ezzel valakit megbíz, akkor érvényes meghatalmazással is rendelkezni kell. Ami pedig a támogatói aláírások számát illeti: falusi képviselők esetében ez a szám minimum 10 aláírás, falusi polgármestereknél 50, járási szintű városoknál 100, megyei jogú városoknál pedig 200.

Fontos tudnivaló továbbá, hogy közintézményeknél, vállalatoknál tilos az aláírásgyűjtés, egy személy csak egy jelöltet támogathat, valamint nem gyűjthet aláírásokat állami szervnél vagy önkormányzatnál dolgozó személy.

– Mi van abban az esetben, ha a jelölt állami szervnél, önkormányzatnál tevékenykedik?

– A törvény ilyen esetben valóban tartalmaz megoldási lehetőséget. Amennyiben az illetőt már regisztrálták mint jelöltet, akkor folytathat kampányt, de nem veheti igénybe a munkahelyi infrastruktúrát, például szolgálati járművét, az önkormányzat vagy más intézmény helyiségeit, kommunikációs eszközrendszerét stb.

– A korábbi gyakorlat mondatja velem, de elég nehéz elképzelni, hogy mindenki betartja a törvény betűit, s ragaszkodik az egyenlő esélyeken alapuló, korrekt választási kampányhoz.

– Elsősorban a választási bizottságok feladata a rend betartatása, s amennyiben törvénytelenséget észlelnek, a jogszabály egy sor lehetőséget biztosít számukra. A bíróságok közreműködésével megsemmisíthetik a jelölt indulását, sőt, kirívó esetekben akár bűnvádi eljárás is kezdeményezhető azok ellen, akik visszaélnek a választási törvénnyel, s kijátsszák azt.

– A legutóbbi elnökválasztáskor óriási botrányt okozott a nem lakóhely szerinti szavazásra jogosító kártyákkal való visszaélés. Most hogyan kívánja rendezni a törvény ezt a problémát?

– Ezúttal csak a parlamenti képviselők megválasztásánál vehetők igénybe az említett kártyák. Aki valamilyen okból kifolyólag nem a lakóhelyén kívánja leadni szavazatát, annak ezt március 24-ig kell jeleznie a lakóhelyénél illetékes választási bizottságnál, részletes indoklást mellékelve a kérelemhez, ezek után pedig március 25-én délig már jelentkeznie is kell ott, ahol szavazni fog. Hangsúlyozom, hogy ez a módszer az idén kizárólag a parlamenti képviselők megválasztásának vonatkozásában alkalmazható.

– Minden választás alkalmával problémát jelent a magyar nyelvű szavazólapok kérdése. Az idén mi várható ebben a vonatkozásban?

– A jogszabály az államnyelv, azaz az ukrán használatát írja elő. Ugyanakkor Gajdos István törvénytervezetet nyújtott be, amiben kérte és indokolta, hogy az egy tömbben élő kisebbségek, így megyénk magyarsága is anyanyelvén kapja kézhez a szavazólapokat, ám a törvényhozás érdemben nem foglalkozik a javaslattal. A képviselő ezért levélben fordult a Központi Választási Bizottsághoz, amiben felhívta az illetékesek figyelmét erre a hiányosságra, s figyelmeztetett, hogy alkotmánysértés ténye is fennáll, amiért az országban élő nemzeti kisebbségeket hátrányos megkülönböztetés éri.

D. Gy.