A múlt év augusztusában halt meg a világ legöregebb embere, Anglia legidősebb lakosa és a koridős magyarok egyike is. A tudósok keveset tudnak arról, hogy valaki miért él sokáig. A hosszú életű emberek életmódja meglehetősen különböző, az általuk adott tanácsok is eltérnek a tudományos eredményektől.

A holland Hendrikje van Andel-Schipper 115 évesen halt meg. A rekorder hölgy, aki egy hoogeveni idősotthonban hunyt el álmában, a hosszú élet titkának a sós heringet tartotta.

A múlt év augusztusában halt meg a 110 éves Varga Jánosné is. Most 108 éves a legidősebb magyar.

A hivatalosan "valaha élt legidősebb ember", Jeanne Louise Calment 1997-ben hunyt el, 122 évesen. Ő a napi egy pohár portóira esküdött. A belarusz Hanna Barisevics egyike volt a nem hivatalosan valaha élt legöregebb embereknek. Szerinte a disznóhús, a csemegeuborka és a vodka segít az élet meghosszabbításában. A japán Kamato Hongo 116 éves korban távozott az élők közül. Elsősorban a zöld teában és a borban hitt. Nagy-Britannia 113 éves egykori korelnöke, Lucy Victoria d'Abreu pedig a brandyben és a gyömbérben látta a hosszú élet titkát. A felsoroltak mindegyike tagja egy ritka csoportnak, a szupercentenáriusok közösségének. A terminus a brit gerontológiai kutatócsoport szerint mindenkit jelöl, aki 110 évnél tovább él. Adatbázisuk szerint jelenleg 68 szupercentenárius él világszerte.

A hosszú élet mindig is foglalkoztatta az embereket, kezdve a bibliai Noé történetétől, akinek 500 éves korában született az első fia, vagy Matuzsálemtől, aki 969 éves kort ért meg.

Ian Philp gerontológus szerint egyelőre nincsenek pontos ismereteink arról, hogy egyes emberek miért élnek ilyen sokáig. "Mindenkit érdekel a halandóság, mindnyájan hosszú és egészséges életet szeretnénk. Ugyanakkor tudományos értelemben bizonytalanok vagyunk abban a tekintetben, hogy a kilencven–száz évig élő emberek korát milyen különleges jellemzők alakítják. Az azonban teljesen bizonyos, hogy léteznek ezek a különleges jellemzők" – fogalmazott a professzor.

Száz éve alig néhány száz évet megért ember volt a világon. "A régi idők rekordjai nem teljesen megbízhatóak, így nem lehetünk biztosak abban, hogy meddig éltek az emberek. Ismereteink szerint a görög civilizáció rekorderei 80–90 évesek voltak" – mondta Tom Kirkwood genetika- és életkorkutató professzor. A római korban az átlagéletkor 22 év volt, 1800-ra 40 évre, napjainkra pedig hetvenötre nőtt.

A tudósok szerint a 120 éves kor a határ, amely után az emberi szervezet képtelen egészségesen tovább élni. Kivéve abban az esetben, ha valamilyen genetikai beavatkozást hajtanak végre rajta. Ennek a felfedezése azonban egyelőre várat magára. Addig is bárki, aki meg akarja érni a századik születésnapját, egyelőre legfeljebb annyit tehet, hogy egészségesen étkezik, rendszeres testmozgást végez, nem dohányzik, kevés alkoholt fogyaszt és élénk társadalmi életet él. De lehet, hogy vannak ennél hatásosabb receptek is...