Egyebek mellett egy három nyelven megjelentetett Felső-Tisza vidéki turisztikai adatbázist is tartalmazó térkép és tucatnyinál is több rendezvény jellemezte az idei esztendőben az Ukrán–Magyar Területfejlesztési Iroda tevékenységét. 2006-ban pedig szeretnének egy turisztikai információs központot felállítani Beregszászban, valamint tovább generálni a határ menti együttműködést.

Az említett intézmény létrejöttének ötlete 2003-ban merült fel, s néhány hónappal később az elképzelésekből már konkrét tett lett. "Az igényt Magyarország gyors eurointegrációs folyamatai szülték, a cél az volt, hogy egy határ menti együttműködést koordináló iroda segítse Kárpátalja határ menti településeinek, civil szervezeteinek és vállalkozóinak kapcsolattartását és konkrét tartalommal megtöltött együttműködését az anyaország szomszédos megyéjével, Szabolcs-Szatmár-Bereggel" – beszél az előzményekről Tarpai József. Az Ukrán–Magyar Területfejlesztési Iroda igazgatója hozzáteszi: a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség közös koncepcióban rögzítette az iroda felállításának szükségességét, amihez az EU Tacis-programjának keretében sikerült támogatást találnunk.

Az iroda hivatalosan 2004 áprilisában állt fel Ungváron, két helyiséget kaptak a megyeházán. (A www.umti.org honlapon részletes információt olvashatnak az irodáról – a szerző) Széles körű tevékenységi körükből kiemelkedik a határ menti együttműködés generálása. Ha 2005-ös tevékenységükből akarunk szemezgetni, akkor feltétlen említést érdemel a Fenntartható turizmusfejlesztés az unió keleti határain témakörben tartott áprilisi tanácskozásuk, amin jelen voltak Ukrajna és Magyarország legmagasabb állami szintű turisztikai vezetői. A nyíregyházi székhelyű EuroClip Közalapítvány által támogatott tucatnyi magyarországi rendezvény, szeminárium itteni társszervezői voltak, a megyeszékhelyen EU-s sátrat állítottak fel az Európa Nap alkalmával, több évnyi szünet után újraélesztették az ukrán – magyar jószomszédsági napot, s sorolhatnánk még tovább is.

– Az iroda milyen gyakorlati segítséget tud nyújtani a határ menti települések együttműködésében?

– Mindenekelőtt az Európai Unió határvidékeinek fejlesztését célzó pályázati kiírások megismertetésében, valamint azoknak a lehívásában tudunk segíteni, tanácsot adni. Ahhoz azonban, hogy valaki eséllyel pályázzon, konkrét, részletes projekt-elképzeléssel kell rendelkeznie, mert az uniós szervezetek csak kész, jól átgondolt pályázati anyagokat hajlandók támogatni. Sajnos, azt kell mondanom, meglehetős érdektelenség tapasztalható ezen a téren, a települések, de még csak a járási, sőt megyei illetékesek sem úgy állnak hozzá a dolgokhoz, amint ez elvárható lenne.

– A kárpátaljai magyar családok ezrei estek kétségbe amiatt, hogy a magyar hatóságok drasztikusan visszaszorították a benzin- és cigarettaturizmust. Mindez megélhetésük alapjait veszélyeztetheti. Ön szerint mi lehet a megoldás?

– Ez egy nagyon összetett és érzékeny probléma. Azt látjuk, hogy akik komolyabb tőkére tettek szert ily módon, valamilyen vállalkozásba – többnyire kávézót, ABC-t nyitottak – kezdtek. A benzinturizmusból élők többsége viszont egyszerűen elszokott a munkától, mert kényelmesebb és jövedelmezőbb lett a seftelés. Bár nehéz lesz az áttérés, de gondolkodásban, mentalitásban egyaránt változtatni kell. Az érintett vidékeken sorra nyílnak a különböző kisebb-nagyobb üzemek, gyárak, s bizony sokszor munkaerőhiánnyal küzdenek. Közhelynek tűnhet, de vissza kell állítani a munka becsületét. Visszatérve az eredeti problémára, elsősorban infrastruktúra-fejlesztéssel tehetjük versenyképessé vidékünket, csak így csalogathatjuk ide a befektetőket. Ehhez azonban kevés a földgáz bevezetése, anélkül, hogy lebecsülném utóbbi fontosságát, hozzá kell tennem: elsősorban az utak rendbetételére, újak építésére, a kommunikációs technológiák fejlesztésére kellene nagyobb figyelmet fordítani. Hosszabb távon csak ez vezethet a foglalkoztatás bővítéséhez, ahhoz, hogy az emberek bérből is képesek legyenek megélni. Ebben a folyamatban irodánk közvetett szerepet tud betölteni. Talán egy példát említhetnék: az EU Interreg III A programjának keretein belül a Magyarország – Szlovákia – Ukrajna Jószomszédsági Program 3 millió eurót kínál különböző pályázati célok, köztük mikroprojektek lehívására. A pályázatok leadási határideje február 15-e, viszont fontos tudnivaló, hogy magyarországi vagy szlovákiai partnerszervezetre is szükség van. Utóbbiban akár irodánk is segíteni tud. A korábbi Interreg-programból kifolyólag jövőre négy nagyszabású projekt valósulhat meg megyénkben.

Tarpai József azt elismeri, hogy ezen pályázatok megírása nem egyszerű, egyebek mellett angol nyelvtudást is igényel, de irodájuk kész segíteni azoknak, akik konkrét fejlesztési javaslatokkal jelentkeznek. S hogy végezetül a jövőről is szóljunk: éppen a pályázatok elkészítésében nyújthat elméleti és gyakorlati segítséget önkormányzati vezetőknek, civil szervezetek képviselőinek az a szeminárium, amit 2006 tavaszán terveznek megvalósítani Ungváron. S amint arról már a bevezetőben is szó volt, jövőre Beregszászban létrejöhet a turisztikai információs központ, ami további lendületet adhat az egyre inkább lábra kapó falusi turizmus fejlődésének. S persze egyedül nem megy, éppen ezért az iroda szoros kontaktusban áll a megyei közigazgatás külgazdasági kapcsolatok, európai integrációs és turisztikai főosztályával, valamint a már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökséggel.

Dunda György