Az elmúlt időszak katasztrofális eredményekkel keserítette az ugocsai gazdálkodókat, és most sem jobbak a kilátások. Az okokat részben a termelők hozzáállásában kell keresnünk.

A késő ősz egyik legfontosabb tennivalója a rágcsálók elleni védekezés lenne, ám a nemtörődömség és az agrárszférában tapasztalható tőkehiány újra kockára teszi jövő évi kenyerünket. Novák András, a Nagyszőlősi Járási Növényvédelmi Osztály vezetője az egyre komolyabb problémát jelentő rágcsálóinvázió megfékezésének lehetőségeit ecsetelte.

– Úgy tűnik, a termelők nem okultak az elmúlt esztendő tapasztalataiból – nyilatkozta a szakember –, s az idén még a tavalyinál is komolyabb terméskiesést okoznak a mezei pockok. Az elmúlt hónapok időjárása és az emberi nemtörődömség e rágcsálók nagymértékű elszaporodásához vezetett. Mivel a Nagyszőlősi járásban sokan nem takarították el a kalászosok után a földeken maradt szalmát, és lábon hagyták a kukoricakórót, ideális élőhelyek alakultak ki a mezei pockok számára. Ezek az apró rágcsálók kiváló szaporodási feltételeket találtak az elhanyagolt termőföldeken, táplálkozni viszont a frissen kikelt őszi vetésre járnak.

– Mit tehetünk ellenük?

– Több fórumon hangoztattuk, hogy csak a szervezett védekezés hozhat eredményt. Össze kellene fogniuk a gazdálkodóknak, hogy egyidejűleg legalább 30–40 hektáros területeken végezzenek vegyszeres rágcsálóirtást. Különösen fontos a védekezés a lucerna- és lóhereföldeken, valamint a fiatal telepítésű gyümölcsösökben. Ez utóbbiról Weisz Ferenc fertősalmási vállalkozó beszél. A tavalyi rágáskárok miatt 1700 facsemetét kellett pótolnia a 4 hektáros ültetvényében. Weisz Ferenc okult a tavalyi veszteségéből, s az idén folyamatos méregkihelyezésekkel próbálja elejét venni a bajnak.

– A védekezéshez milyen szereket ajánl?

– Leginkább a Nagyszőlősi Biolaboratóriumban kifejlesztett Bakterodencin vált be. A szer csak és kizárólag a pockokat és patkányokat pusztítja, madarakra, nyulakra és őzekre teljesen ártalmatlan. A Bakterodencin hastífusszal fertőzi meg az említett kártevőket, és kiváló "dominó-hatással" rendelkezik. Egy fertőzött egyed megbetegítheti a teljes populációt.

Egyetlen hátránya, hogy a csalifalatokkal kijuttatott tífuszbaktériumok 14 nap alatt elveszítik fertőzőképességüket, ezért kéthetente ajánlott megismételni a készítmény kijuttatását.

A Bakterodencin kilogrammja 6,5 hrivnyába kerül, hektároként 2–4 kilogramm szükséges belőle. A szerrel kapcsolatos minden további tudnivalóért az érdeklődők a Nagyszőlősi Biolaboratóriumhoz fordulhatnak. Cím: Nagyszőlős, Koppányi út 22/a. Tel.: 1-24-45.

Matúz István