A szívbillentyűk kialakulása bonyolult fejlődési folyamat, ezért a terhesség első szakaszában a kismamát ért számos ártalom a szívbillentyűk abnormális működéséhez vezethet, melyek a szív egyéb fejlődési szabálytalanságaival járnak együtt. Ultrahangvizsgálattal ezek a problémák gyakran már a magzati életben felismerhetők.

A szívbillentyűk feladata a vér egyirányú normáláramlásának biztosítása, visszaáramlásának megakadályozása. Kóros működése már a magzati korban kialakulhat, azonban előfordul veleszületett változata is.

A szívbillentyű és a főverőér veleszületett elégtelensége az újszülötteknél aránylag gyakori betegség. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az újszülöttek 1 százalékát érinti. A fejlett országokban évente (azon belül az USA-ban is) 35–40 ezer csecsemő látja meg a napvilágot szívbillentyű-elégtelenséggel.

Egyes formái eleve lehetetlenné teszik az életbenmaradást, míg mások a csecsemő első heteiben, hónapjaiban a hemodinamika súlyos rendellenességeit okozzák, s többnyire végzetes kimenetelűek. Első életévében az ilyen betegek 54,4, első öt évében 84,4 százaléka távozik az élők sorából. A magas halálozási arány jelzi e kór súlyosságát, s arra utal, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni idejében történő diagnosztizálására, a konzervatív, valamint sebészeti gyógyítására.

A statisztikák tanúsága szerint a leggyakoribb szívbillentyű-elégtelenségekkel a páciensek 15–20 évet élnek. Talán ezzel magyarázható, hogy az utóbbi években egyre több híve van a korai sebészeti beavatkozásnak (az első hónapokban, években megejtett), akik úgy vélik, hogy a kivárás kevésbé célszerű, mint a műtét. Napjainkban a csecsemő- és kisgyermekkorban végzett szívműtétek eredményei igen jók. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a korai felismerésnek nagy szerepe van a kezelési stratégia megválasztásában és a rehabilitációban. Nagyon sok függ tehát a kardiológusnál tett első látogatástól.

Sajnos, a megyeszékhely gyermekpoliklinikáján a pontos kórfelismerést nehezíti a korszerű diagnosztikai készülékek hiánya. A XXI. században egy veleszületett, nagyarányú elhalálozással járó betegség fonendoszkópos meghallgatással, kopogtatással, vérkeringés-méréssel történő diagnosztizálása képtelenségnek tűnhet a jól felszerelt egészségügyi hálózatban dolgozók számára. Hogy ennek ellenére megyénkben a negatív mutatók nem haladják meg az országos adatokat, abban nagy szerepe van a Kijevi Szívsebészeti Tudományos Kutatóintézetnek, melynek munkatársai konzultációs és sebészeti segítséget nyújtanak megyénknek. Évente 4–7 ungvári illetőségű gyermeket műtenek meg az intézet szakemberei, mintegy 50–70 esetben műtéten átesett gyerekek kontrollvizsgálatát, valamint a felfedezett betegség elemzését végzik el. S az sem mellékes szempont, hogy térítésmentesen.

Jelizaveta Fatula,

az Ungvári Városi Gyermekpoliklinika kardiológusa